Ezra Pound: A kert

EZRA POUND: A KERT

Mint egy laza selyemcsomó, mit ablakhoz fútt a szél,
úgy sétál a nő a Kensington Gardens-i ösvény
korlátja mentén, s érzelmi vérszegénység
apasztja életerejét.
És körötte a mélyszegények mocskos, erős,
elpusztíthatatlan csecsemőinek gyülevész hada.
Ők fogják a földet megörökölni.
A nővel pusztul a nemesi vér.
Unalma átható és mértéktelen.
Azt akarja, szóljon hozzá valaki,
és szinte retteg attól, hogy
én követem el ezt a baklövést.

 

EZRA POUND: THE GARDEN

Like a skein of loose silk blown against a wall
She walks by the railing of a path in Kensington Gardens,
And she is dying piece-meal
To a sort of emotional anaemia.
And round about there is a rabble
Of the filthy, sturdy, unkillable infants of the very poor.
They shall inherit the earth.
In her is the end of breeding.
Her boredom is exquisite and excessive.
She would like some one to speak to her,
And is almost afraid that I
Twill commit that indiscretion.

Ezra Pound: Meditáció

EZRA POUND: MEDITÁCIÓ

Ha alaposan megvizsgálom a kutyák furcsa
szokásait,
arra a következtetésre jutok:
Az ember magasabbrendűbb állat.
Viszont ha az ember furcsa szokásait
veszem górcső alá,
be kell, hogy valljam, barátom: Tanácstalan vagyok.


EZRA POUND: MEDITATIO

When I carefully consider the curious habits of dogs
I am compelled to conclude
That man is the superior animal.
When I consider the curious habits of man
I confess, my friend, I am puzzled.

Ezra Pound: A teázó

EZRA POUND: A TEÁZÓ

A lány a teázóban már
nem olyan szép, mint régen.
Az augusztus megviselte testét.
Már nem szalad fel a lépcsőn oly serényen.
Igen, lassan ő is középkorú lesz.
És az ifjúság fénye, melyet felénk árasztott,
amint hozta muffinjainkat,
nem fog minket többé körülölelni,
mert lassan ő is meglett korba lép.


EZRA POUND: THE TEA SHOP

The girl in the tea shop
Is not so beautiful as she was,
The August has worn against her.
She does not get up the stairs so eagerly;
Yes, she also will turn middle-aged,
And the glow of youth that she spread about us
As she brought us our muffins
Will be spread about us no longer.
She also will turn middle-aged.

Ezra Pound: Egyezség

EZRA POUND: EGYEZSÉG

Egyezséget kötök veled, Walt Withman.
Elég sokáig gyűlöltelek már.
Úgy lépek hozzád, mint felnőtt gyermek,
akinek csökönyös apja volt .,
Már elég idős vagyok, hogy barátkozzak veled.
Te voltál, aki az új erdőt feltárta.
S most itt az idő: munkáljuk meg a fákat!
Egy nedvből táplálkozunk és egy gyökérből.
Szövetkezzünk hát egymással!


EZRA POUND: A PACT


I make a pact with you, Walt Whitman -
I have detested you long enough.
I come to you as a grown child
Who has had a pig-headed father;
I am old enough now to make friends.
It was you that broke the new wood,
Now is a time for carving.
We have one sap and one root -
Let there be commerce between us.

Ezra Pound: Volt egy óra

EZRA POUND: ERAT HORA
(Volt egy óra)

Köszönöm, jöjjön bármi is! - majd megfordult,
és ahogy csüngő virágról a napsugár
szertefoszlik, amint odébb sodorja a szél,
egyszeriben elillant előlem. De jöjjön bármi is:
Egy órahosszat nap ragyogott, és a legnagyobb
Istenek sem magasztalhatnak fel mást jobban,
mint azt a fényes órát, mely elmúlását végigkísérték.

‘Thank you, whatever comes.' And then she turned
And, as the ray of sun on hanging flowers
Fades when the wind hath lifted them aside,
Went swiftly from me. Nay, whatever comes
One hour was sunlit and the most high gods
May not make boast of any better thing
Than to have watched that hour as it passed.

Emily Dickinson: Lótás-futás reggel

Emily Dickinson: Lótás-futás reggel


A lótás-futás reggel
Halál után a házban
Ünnepélyes iparkodás
– Ez Földi rendelés
A pitvar kisöpörve
Szerelem félretéve
– Már nem használhatjuk úgysem
Hacsak nem Odaát

The Bustle in a House

The Bustle in a House
The Morning after Death
Is solemnest of industries
Enacted opon Earth –
The Sweeping up the Heart
And putting Love away
We shall not want to use again
Until Eternity –

https://www.poetryfoundation.org/poems/44084/the-bustle-in-a-house-1108

Emily Dickinson: Találós kérdés

Emily Dickinson: Találós kérdés


Hogy nyeli a mérföldeket
S nyalja fel a völgyeket
Tartályoknál táplálkozik
Aztán büszke lépteit
Hegyek körül igazítja
És fölényesen benéz
Útmenti házak ablakán
Majd sziklák között üget
Szűk vájatban erőlködik
Közben erősen zihál
Prüszköl füttyög szünet nélkül
Magát űzi lefelé
Nyerít – mesebeli táltos
Mint csillag pontosan megáll
Szófogadón mindenhatón
Az istállója előtt

I like to see it lap the miles,
And lick the valleys up,
And stop to feed itself at tanks;
And then, prodigious, step
Around a pile of mountains,
And, supercilious, peer
In shanties by the sides of roads;
And then a quarry pare
To fit its sides, and crawl between,
Complaining all the while
In horrid, hooting stanza;
Then chase itself down the hill
And neigh like Boanerges;
Then, punctual as a star,
Stop - docile and omnipotent -
At its own stable door.

https://allpoetry.com/The-Railway-Train

Emily Dickinson: Hogy milyen magasak vagyunk

Emily Dickinson: Hogy milyen magasak vagyunk


Hogy milyen magasak vagyunk
Az nem is sejthető
Míg nem érkezik biztatás –
Az ég elérhető
A hősiesség is lehet
Természetes dolog
Ha összegörnyedés helyett
Hisszük – király vagyok

We never know how high we are
Till we are asked to rise
And then if we are true to plan
Our statures touch the skies -
The Heroism we recite
Would be a normal thing
Did not ourselves the Cubits warp
For fear to be a King –

https://allpoetry.com/We-never-know-how-high-we-are--(1176)

Emily Dickinson: A Hold és a tenger

Emily Dickinson: A Hold és a tenger


A távoli Hold a Tengert
– Szófogadó fiút –
Borostyán kezekkel vezeti
– Kimért a parti út
A Tenger csak addig mehet
Amíg a Hold szeme
A város felé s onnan el
Még éppen engedi
Ó, Signor, rajtam a szemed
Én a Tenger vagyok
A Borostyán kéz a tied
Legyen meg óhajod

The Moon is distant from the Sea –
And yet, with Amber Hands –
She leads Him – docile as a Boy –
Along appointed Sands –
He never misses a Degree –
Obedient to Her eye –
He comes just so far – toward the Town –
Just so far – goes away –
Oh, Signor, Thine, the Amber Hand –
And mine – the distant Sea –
Obedient to the least command
Thine eye impose on me –

https://www.poetryfoundation.org/poems/52198/the-moon-is-distant-from-the-sea-387

Emily Dickinson: Iramlik, ömlik

Emily Dickinson: Iramlik, ömlik

Iramlik, ömlik a tavasz
Iramlik, ömlik a tavasz
Minden lelket kitár
Eltüntet minden bérleményt


És körül csak víz áll
A lélek még bizonytalan
A partját keresi
De megszokja, nincs félsziget
Többé nem lesi már

Fordította Fűri Mária


The inundation of the Spring
Enlarges every soul -
It sweeps the tenement away
But leaves the Water whole -

In which the soul at first estranged -
Seeks faintly for its shore
But acclimated - pines no more
For that Peninsula

https://m.poemhunter.com/poem-amp/the-inundation-of-the-spring