Shakespeare 4. Sonnet

 

Unthrifty loveliness, why dost thou spend
Upon thyself thy beauty’s legacy?
Nature’s bequest gives nothing, but doth lend
And being frank, she lends to those are free.
Then beauteous niggard, why dost thou abuse
The bounteous largess given thee to give?
Profitless usurer, why dost thou use
So great a sum of sums, yet canst not live?
For having traffic with thyself alone,
Thou of thyself thy sweet self dost deceive.
Then how when nature calls thee to be gone,
What acceptable audit canst thou leave?
    Thy unus’d beauty must be tomb’d with thee,
    Which, used lives th’ executor to be.


Szabó Lőrinc fordítása

 

Tékozló báj, mért pazarlod saját
gyönyörödre szépséged örökét?
A természet csak kölcsönöket ád,
s mert bőkezű, csak bőkezűt segít.
Mért élsz hát vissza, szép zsugori a
bőséggel, melyet továbbadnod adtak?
Kamattalan uzsorás, ekkora
pénzt szórsz el, de a múlás rabja vagy csak?
Mert magaddal kalmárkodva csupán,
megcsalod magad felől szép magad;
s ha hív a természet a sír után,
mily tűrhető számadásod marad?
    Fel-nem-élt bájad veled száll a földbe;
    használva: él és hagyatékod őre.


Gyöngyös Imre fordítása

 

Tékozló kellem, miért költöd el
fejed fölül szépséged örökét?
A természet mitsem hagy rád s ha kell
ingyen megkapod tőle kölcsönét.
Akkor szép fösvény, miért verted el
szétosztani kapott bőségedet?
Haszontalan uzsorás, mire fel
herdálsz vagyont, ha nincsen életed?
Mert, hogyha csak magaddal üzletelsz,
önmagad édes magadat csalod;
ha természeted elszólít s felelsz,
hagysz-e magadról jó bizonylatot?
    Nem-használt bájod sírod titka csak;
    használva osztod hagyatékodat.

 

Gy.I. megjegyzése:

 

Ebben a szonettben Shakespeare nyelvét egy kicsit közelebb érzem kora köznyelvéhez és ezért döntöttem úgy, hogy egy-két kifejezés csaknem megközelítse a szlenget, de mindenesetre a mai henyébb köznyelvet szeretném felidézni. Például: „...miért verted el...”, „...magaddal üzletelsz,”, „...mire fel...”

Szabó Lőrincében a négy meghosszabbított sor nem is annyira zavar, mint inkább a természetellenes átdobások: „zsugori a...” és a ráütő rím: „..ekkora...”!

 


 

Utoljára frissítve:2016. október 17., hétfő 18:42
Gyöngyös Imre

Gyöngyös Imre költő, műfordító, publicista, irodalomkutató biografiája:
Született 1932 decemberében, iskoláit Tolnán, Pécsett és Budapesten végezte a pedagógiai főiskolán.
Első verseit Szekszárdon adták ki a negyvenes évek végén. Ifjúsági válogatott úszókerettag volt 1956-ban Ausztriába menekült, mert a Tolna- és Baranya megyei Forradalmi Tanácsok követeléseit vitte Győrbe A letartóztatás elöl menekült ki Új Zealandba.
Verseit először a Nemzetőr, majd később a Wellingtoni Magyar Szó közölte. A kaliforniai Magyarok Vasárnapjának volt társszerkesztője.
Ma a ferrerai Osservatorio Letterario egyik levelező munkatársa.Az Író Kilencek tagja Könyve:
Válogatott versei a Magyar Szó Kiadó kiadásában jelent meg 2002-ben Wellingtonban

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned