Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 379

Artaud: Prière

Ah donne-nous des crânes de braises    
Des crânes brûlés aux foudres du ciel
Des crânes lucides, des crânes réels
Et traversés de ta présence
Fais-nous naître aux cieux du dedans
Criblés de gouffres en averses
Et qu’un vertige nous traverse
Avec un ongle incandescent
Rassasie-nous nous avons faim
De commotions inter-sidérales
Ah verse-nous des laves astrales
A la place de notre sang
Détache-nous, Divise-nous
Avec tes mains de braises coupantes
Ouvre-nous ces voûtes brûlantes
Où l’on meurt plus loin que la mort
Fais vaciller notre cerveau
Au sein de sa propre science
Et ravis-nous l’intelligence
Aux griffes d’un typhon nouveau

Ima

Ó, adj parázsló agyat nekünk
Villám-égette friss fejet
A legtisztábbat, ha lehet
És gondolatban légy velünk
Magunkban hozz világra minket
Örvénylő bensőnk esős egén
Szédület járja át könnyedén
Izzó körömmel beleinket.
Táplálj minket éhezünk
Kozmikus sokk hatására
Ó, folyjon belénk égi láva
Új vértől újak így leszünk.
Szakíts ki s válassz minket el
Parázsként vágjon el kezed
Nyisd ki a lángoló eget
Hol halál után is halni kell.
Rázd fel elménket égi kar
Saját tudása tengerén
S vedd vissza eszünket, mint kemény
Új örvényt keltő  szélvihar.

Utoljára frissítve:2017. június 10., szombat 14:10

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned