Szepesi Zsuzsanna: Ha ki nem mondod

Budapesten a XI. kerületi Malom közösségi térben mutatta be Varga Tibor költő, író és esztéta Szepesi Zsuzsanna nyolcadik verseskötetét január 19.-én Varga Tibor költő, író és esztéta. Hol van a gyémánt tengely? Teszi fel a kérdést, majd meg is válaszolja Szepesi Zsuzsanna: Mibennünk van. Az embert úgy kell a közösségben tartani, hogy átadjuk neki az érzékenységet, amivel a művész látja a világot. Amit a költő fölfedez és elénk tár, azzal leszünk gazdagabbak leszünk és érzékenyebbek. Ezért teljesebben leszünk képesek átélni az életet .Varga Tibor ezt így látja: Minden költőnek csak a saját csodája van mása nincsen, ez a csoda csakis rá jellemző, rá igaz. A természetversekben, tájleírásokban is az az izgalmas, ahol a költő személye rejlik. Nem a természet leírása az érdekes ezekben a versekben, hanem a személyiség, az, hogy mit vesz észre a tájból, az elé táruló képből.
A kötet a Hungarovox kiadó gondozásában, Balázs Gyula szerkesztésében jelent meg. Pereszlényi Helga, Kárász Attila és Robotka Imre grafikái díszítik, Góg János írt ajánlást hozzá.
Acsádi Rozália paksi költő bemutatkozása
Izgalmas kiállításnak és beszélgetésnek lehettek tanúi az érdeklődők Pakson,a helyi kultúrházban. Egy költő, aki kávéképeket és agyagszobrokat is készít,és eddig tizenöt kötete jelent meg. Hét kisplasztika és 24 kép alkotta a február 9-ig megtekinthető tárlat anyagát, s egy asztalkán látható a szerző néhány könyve is, az eddig megjelent tizenötből. A magyar kultúra napjához kötődő rendezvény volt a bemutatkozás. A sokoldalú alkotó agyagszobrokat és barnás tónusú akvarelleket, úgynevezett kávéképeket készít, de elsősorban tollforgatóként ismert. Sokak szerint a megye legjobb költője, ugyanakkor prózai munkássága is számottevő. Verseiből a rendezvényen Tell Edit a helyi kulturális központ igazgatója idézett. Közreműködött fuvolán Schubert-Berky Ágota zenetanár és növendéke Furduj Csenge Viktória, továbbá Kolki Ákos, gitáron. A költővel dr. Kárpáti Istvánné nyugalmazott gimnáziumi tanár beszélgetett. Negyven év tanítás után vonult nyugdíjba 2017-ben Acsádi Rozália. A termékeny szerzőnek, a saját köteteken kívül közel harminc folyóiratban, több mint negyven antológiában szerepeltek az írásai. Most egy könyve nyomdában van, egy pedig szerkesztés alatt áll.
(W. G.)

Pődör György

Pődör György 1948. szeptember 24.-én született Vasszilvágyon, ahol gyermekkorát és általános iskolai éveit töltötte. Az egész életét meghatározó szép élményeit, a vasi táj, a szülőföld és a szülők szeretetét számtalan vers és kötet őrzi. Családi hagyományként a műszaki pályát választotta, ám szépirodalmi tevékenységét is tovább folytatta. A szombathelyi gépipari technikum elvégzése és a katonai szolgálat után a dunaújvárosi műszaki főiskolán (acélszerkezet-tervező) illetve a budapesti műszaki egyetem nappali szakán (mérnök-tanár) szerzett diplomát. Később ugyanitt közoktatás vezetői (1996), illetve a veszprémi egyetemen minőségügyi szakmérnöki (2001) oklevelet kapott. Nős, felesége Kusler Erzsébet, akivel együtt járt főiskolára, egyetemre, szintén műszaki ember. Gyermekei: Csaba (1974) és Zoltán (1976) foglalkozásuk mellett aktív sportemberek. Az egyetem elvégzése után egy évet tanított Zalaegerszegen az építőipari szakközépiskolában, majd Körmenden lett tanársegéd a főiskolán. 1975-ben került a szombathelyi Savaria Szakközépiskolába. Az azóta eltelt időszakban nagyon sok sikeres tanítványára emlékezhet vissza büszkén. Tízéves igazgatósága alatt épült meg a kollégium, alakult ki a korszerű tanműhely- rendszer és növekedett a tanulói létszám több mint másfélszeresére. Országos elismertsége volt az intézmények a szakmai tanulmányi versenyeken elért eredmények miatt is. 2010-ben vonult nyugdíjba, az iskolával a kapcsolata nem szűnt meg, de tanórákat nem vállal. Minőségügyi szakmérnöki munkája mellett lakóhelyén

aktív közösségi tevékenységet folytat.

Irodalmi munkássága a hetvenes évek elején indult a Sor című vasi antológiával (1971), majd ezt követték Tavasz-kötetek Fejér megyében.Öt önálló kötete jelent meg: Szélmalomverő (1985), Pecsétek feltörése (1991), Zodiákus (2008).Ítéletidő (2013) és a gyermekverseket tartalmazó Játékos világ . Versei folyamatosan jelentek meg a helyi és a regionális sajtóban.irodalmi folyóiratokban Számtalan irodalmi antológia szerzője, szerkesztője volt az elmúlt évtizedekben. A Vasvirág Irodalmi Egyesület alapító tagja. Műszaki-pedagógiai publikációit cikkek, tanulmányok sokasága mellett szakmai példatárak és oktatási segédanyagok fémjelzik. Számos városi, megyei és országos elismerés mellett megkapta a Pro Ferovia kitüntetést. Gyermekkora óta foglalkozik ásványokkal. Alapító tagja a Magyar Minerofil Társaságnak és a szombathelyi Koch Sándor Ásványbarát Körnek, illetve a Földtani Örökségünk Egyesületnek. Ásványtani publikációi elsősorban a vasi terület vonatkozásában ismertebbek. Ásvány-, közet-, illetve fosszilia gyűjteményének válogatott darabjai az általa létrehozott vasszécsenyi Ásványmúzeumban láthatók.    

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned