Beszámoló a József Attila Vers-Dal Fesztiválról

A József Attila Vers-Dal Fesztivál egy két napos találkozó, ahol költők, dalszövegírók, verséneklők és dalosok találkoznak és mutatkoznak be.

A Vers–Dal Fesztiválon három kategóriában szerepelhetnek a verséneklők és dalszerzők.
kortárs költők verseire született dalaikat adják elő a verséneklők
szövegileg és zeneileg is saját dalaikat mutatják be a dalszerzők
a fesztivál kiemelt költőinek műveire született dalokat adják elő a meghívott verséneklők egy gálaműsor keretében

2016. április 11-én este lezárult az ez évi fesztivál.

A múlt évi I. Vers-Dal Fesztiválhoz képest minden tekintetben jelentős előrelépésről számolhatunk be.

Több költő, összesen 161 küldött be verset; a háromtagú zsűri munkájának köszönhetően végül 86 költő összesen mintegy 302 verse került fel a honlapra. A költők által átlagosan beküldött versek száma is nőtt.

43 saját dalos, illetve versmegzenésítő jelentkezett, ami szintén több a tavalyinál, közülük a két nap alatt 33 fellépő tisztelt meg bennünket jelenlétével.

A versmegzenésítők a honlap költőinek, valamint Orbán Ottó és Kukorellyi Endre verseinek megzenésítései mellett 49 József Attila versmegzenésítést versenyeztettek.

És most említsük meg a díjazottakat.

A költői zsűri Diószonáta című verséért Miklya Zsoltnak ítélte oda a legjobb költőnek, illetve versnek járó fődíjat.

A zenei zsűri élőben, a helyszínen mondta el véleményét az elhangzott produkciókról, ennek nyomán 13 különdíjat és három fődíjat ítélt oda.

Különdíjat kaptak a következők:

Bardócz L. Csaba
Gerencsér Károly
Juhász Tomi - Vaklárma
Lukács István
Mi az ábra?
Mülhauser Martina
NegyedÓra
newJane
Ördögszekér akusztik
Rock Lívia Acoustic
RTP csoport
Serfőző Krisztián
VÉ-TÓ duó

Két formáció kapott koncertmeghívást, a Mi az ábra? Heinczinger Mika sződi klubjába, illetve a NegyedÓra a 2016-os Misztrál Fesztiválra.

Nem volt könnyű a 3 zenei fődíj odaítélése, hiszen a legtöbb produkció megérdemelte volna. Hosszas tanácskozás után a zsűri a következők mellett döntött:

A legjobb József Attila versmegzenésítésért járó fődíjat Németh Viktor kapta, az Azt mondják című dalért. A legjobb versmegzenésítő Fűri Rajmund, a legjobb saját dalos pedig a Marzipan B zenekar lett. A fődíjjal jutalmazott zenészek az 50.000 forintos Libri könyvutalvány mellett felkérést kaptak, hogy fellépőként képviseljék a fesztivált a IX. kerületi Önkormányzat költészetnapi gálaestjén.

A fesztivál fellépőinek egy része - meghívásos alapon - nyilvános helyen is megjelenhetett, hiszen április 11-én a IX. kerületi Önkormányzat a Kálvin téri aluljáróban rendezte meg a Költészet vásárát. Az itt felállított szinpad egész napos programját - egy kivétellel - a fesztivál fellépői adták, akiknek ezen kívül a Ráday utca két vendéglátóhelyén is lehetősége nyílt a megmutatkozásra.

Összességében elmondhatjuk, hogy nagyon eredményes fesztivált zártunk.

Az anyagi támogatás lehetővé tette, hogy ha szűkösen is, de biztosítsuk a fesztivál minimális szükségleteit. A támogatás egy részét a fesztiválon fellépő zenészek és a jelenlévő költők étkezési támogatására fordítottuk. Csekély összegekkel bár, de tudtuk honorálni azokat, akik segítségünkre voltak, a zsűrit, a vendégeinket fogadókat, stb. Úgy gondoljuk, hogy pénzügyi lehetőségeinkből a maximumot hoztuk ki.

Ezúton köszönjük mindenki munkáját, aki így vagy úgy segített bennünket a szervezésben és természetesen köszönjük a résztvevőknek is, hogy csinálták nekünk a fesztivált. Októberben ismét megnyílik honlapunk és megnyílik a lehetőség az új művek és produkciók beküldésére. A fesztivál honlapja a www.versdalfeszt.hu címen érhető el.

Sólyom Tamás

Három évet klasszikus gitározni, tíz évet pedig klasszikus éneket tanultam.

1980-ban alapító tagja voltam a versek megzenésítésével foglalkozó Szélrózsa együttesnek. A zenekarral közösen, éveken át klubokat működtettem, igen nagy közönségsikerrel. 1983-ban a Szélrózsával hivatásos előadóművészi engedélyt szereztem. Számos TV és rádiófelvételt készítettünk, majd több száz hazai és néhány külföldi fellépés után 1987-ben az együttesnek nagylemeze jelent meg a Hungaroton kiadásában.

Felkérést kaptam több mozgásszínházi előadás zenei betétjének megírására, közös műsorokat készítettem Méhes Csaba pantomímszinésszel. Az alternatív színházi műfaj technikájával a Berger Táncegyüttes kapcsolt össze először, majd a Méhes produkciók fény,- hang- és szinpadtechnikáját kezdtem csinálni, ez a munka a mai napig is tart. Az Ő ajánlásával kerültem az Artus Színházhoz, melynek éveken át a hang- és színpadtechnikusa voltam.

A Szélrózsa zenekar felbomlásakor 1990-ben gyermekeknek készült önálló műsoros kazettát jelentettem meg, “Tudom én már, mit csinálok” címmel.

Néhány hónappal később régi zenekarbeli társammal Silling Tiborral újra közös munkába kezdtünk. Több verses-zenés összeállítást készítettünk. Az irodalmi estekkel, a rendhagyó irodalomórákkal és a gyermekműsorokkal bejártuk az egész országot.

1991-től három éven át működtettem nagy sikerrel saját klubomat, a Skatulya klubot, ahol pop és rockzenekari koncerteket szerveztem. Itt került először színpadra szerzői albumom anyaga is, melynek zeneszerzője, szövegírója, énekese és gitárosa is vagyok egyben. A "Wesselényi utca 57." című kazetta és a CD 1996 novemberében jelent meg.

1993-ban a PolyGram-Zebra kiadótól felkérést kaptam egy magyar nyelvű Simon & Garfunkel válogatás elkészítésére és megjelentetésére (A csend hangjai címmel), amelyen énekeltem, gitároztam, és a magyar szövegek egy részét is írtam, zenésztársam Silling Tibor volt.

1995-ben Dolák-Saly Róbert új lemezfelvételének egyik zenei rendezője és énekes közreműködője voltam.

1996 végén került bemutatásra az Íróasztalmese című báboperettem, melynek forgatókönyvét, zenéjét és szövegét írtam. Zenei anyaga és a darab meséjének rövidített változata kazetta formájában ‘96 karácsonyán került a boltokba csakúgy, mint a "Tudom én már, mit csinálok" című kazetta 2. kiadása.

1996 novemberében fejeztük be egy megzenésített versekből készült kazetta stúdió munkáit, melyet Silling Tiborral közösen készítettünk, a címe: Útravaló.

1996 végén a Dream Team színház Apokalitka című darabjának zenéjét írtam.

‘97 elejétől öt éven át a TV-11 Gazdagréti kábel TV külsős szerkesztő - műsorvezetője voltam.

1997 elejétől Méhes Csaba legújabb darabjában a Robinzon torzó-ban játszom.

Az év vége felé összeállt egy zenekar, amely a saját dalaim előadására vállalkozott. Néhány sikeres fellépés után (pl.: Budai Parkszinpad...) kiderült, hogy józan megfontolásból egyszerűbb formációra van szükség. Ezért az alkalmi társulásból Antoni Arnolddal (Arni) elkészítettük a produkció könnyen mozgatható változatát. (Két akusztikus gitár, ének.)

1998-ban vokalista közreműködője voltam Nagy Natália első szólólemezének.

1999 végén megalakult a Sólyom és a Melankolikusok együttes. A zenekar tagjai: Antoni Arnold (akusztikus gitár), Dudás Viktor (dob), Megyeri László (basszusgitár), és Sólyom Tamás (akusztikus gitár, ének). Rendszeres klubkoncerteket tartottunk a Kolibri Pincében, az Andrássy úton.

2000-től megszűnéséig az Instrument magazin szerkesztőbizottsági tagja voltam, és rendszeresen jelentek meg cikkeim, írásaim. A honlap "Irományaim" alfejezetében ezek közül találhatók azok, amelyek megítélésem szerint mindenki számára érdekesek lehetnek.

2001 elején a Melankolikusok átalakult. A zenekar tagjai: Antoni Arnold (akusztikus gitár), ifj. Födő Sándor (ütőhangszerek, zongora), Pál Kriszta (cselló), és Sólyom Tamás (akusztikus gitár, ének). Folytattuk a Kolibri Pincében a koncerteket, játszottunk a Trafóban, rendszeresen a Benczúr Klubban, felléptünk a Művészetek völgyében Vigándpetenden és Öcs községben, a Fonó színpadán.

2001 végén a Yellow stúdióban, a Fonó Records finanszírozásával elkészült, és a boltokba került a Sólyom és a Melankolikusok Tükör című CD-je.

2005-ben megalakítottam a Tonett zenekart, amely akusztikus hangszerekkel, és többszólamú énekkel magyar költők megzenésített verseit adja elő.

Tovább a kategóriában: « Csillaglesen Kilóg a sor(t)ból... »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned