19. szám - 2017. szeptember

Vendégoldal


A vendégoldal vendége 2017. szeptemberében Kiss Judit Ágnes.

Kiss Judit Ágnes nem költőnő. Nála semmi esetre sem igaz ez a pejoratív összekapcsolás. Költő és nő. Mindkét minőségében küzd a teljességért, holott korunkban ez külön-külön is nehéz. Számos publikációja, díjai és aktivitása jelzik, hogy valami hajtja, s ez a hajtóerő emberi és mély önvizsgálatra készteti. Őszinte önmagához, s őszinte művein át mindannyiunkhoz. Él, ahogy ezekben az években lehet. Igyekszik a teljességet elérni ebben a megcsonkult világban. – Nagy célokat tűz ki, s van ereje elérni. S van ereje összetörni, s mégis tovább küzdeni.

Tisztelettel és szeretettel ajánljuk olvasóinknak az alábbi válogatást.

                                                                                                                                              FJ

Születésnapom
Ars cafetopoetica
Beatriz de Dia hagyatéka
Szeretők balladája
Idegenből
Szó
Macska télire
Nem szingli
Hogyha a szerelem elkerül
ablakkeret
Száműzetés
Hallgat
Szétesett

Kísértés
Zárszó
Ima jó halálért
Anarchista rap
York napsütése
titok
[Honnan tudhatná egy anya...]
Önarckép
Esti ima
Egyirányú
Jövő idő
Irgalmasvérnő visszatekint
UV


Büki AttilaIkolity GabriellaSánta Zsolt

Fórum


Debreczeny György döglött halai képtelenek élni a mai világban. A paradicsomba (a paradicsomos szószba)
vágynak vissza, hiszen az igazi, a karácsony és a szeretet meg a többi csak üres szavak a döglött halak
életében. Az idő, bizony, olykor csak vödörnyi nedves kaolin, Pődör György versében is, a sors csak
a Sátán mókusa által hajtott mókuskeréknek tűnik, és bár Vörös Istvánnál is egy pohár vízben ázik az angyal,
de vannak olyan poharak is, amelyekből még az angyal is hiányzik. És az sem teljesen biztos, hogy egy
Lázár annyira örül egy feltámadásnak.
Mintha a reménytelenség nem teljesen magyar képzet lenne. Eve Amaral Minden indulóban (fordította:
Kovács Árpád) című versében is csak vágyjuk az életet, hiszen a madridi éj ugyanolyan homályos és csillagtalan,
mint a magyar égbolt. Valahogyan az entellektüelek számára elérhető népkonyhák és a hipermarketben
számukra elérhető sorsok is a döglött halak sorsa.

Úgy tűnik, ebből a reménytelen világból csak Lajtai Gábor verse nyújt kiutat, vagy az, ha maga a
döglött hal válik tánccá, tűzzé, csillaggá, mint Kasza Béla versében, vagy az, ha egy szerelem
teszi szombattá még hétköznapjainkat is, mint Nagy Attilánál.
 

 

HÍREK

 
 

Letöltés