Szonettpárbaj 2021.

Cikkünket a verseny ideje alatt percről-percre frissítjük. Az elkészült szonetteket, az egyes fordulók eredményeit azonnal elérhetővé tesszük.

 

J.A.–I.GY. írtok szonettet?
2021. október 9-én 16.00 órától

A Múzeumok Éjszakáján a József Attila Emlékhely nagyszabású eseménnyel örvendezteti meg a nagyérdeműt: ismét megrendezi a kortárs költők szonettpárbaját, felidézve József Attila és Illyés Gyula örök vers-engését.
Ennek lényege, hogy a költők adnak egymásnak, a petrarcai szonett formájának megfelelően, 14 egymás alá írt rímelő szót, és ezek elé kell verset „faragni”.

A párbaj menete:

A párok sorsolással alakulnak ki.
A verseny első szakasza egyenes kieséses, mint a vívásban. Miután a költők felolvassák alkotásaikat, a háromtagú zsűri helyben értékel, és dönt a továbbjutókról.
A kiválasztottak a fent már említett módon újra párokba rendeződnek, egészen a döntőig. Egy-egy vers megírására 30 perc áll rendelkezésre.
Az elhangzott szonettekre a közönség is szavazhat. A legtöbb szavazatot kapott versenyző kapja a közönségdíjat.

Az est moderátora: Ferencz Gabriella és Losonczy Attila

A VERSENY

A verseny folyamán innen folyamatosan frissítjük a weboldalt, hogy nyomon lehessen követni az eseményeket.

VERSENY A KÖZÖNSÉGDÍJÉRT

A közönségdíjért az összes induló verseng. A zsűri által megadott hívó szóra kell minden versenyzőnek petrarcai szonettet írni. A közönség szavazata dönti el a kategória győztesét. A közönség díjra a jövő hét folyamán lehet szavazni, azaz október 16.-ig. A szavazáshoz tartozó linket rövidesen ITT közzétesszük.

A költő párokat sorsolással alakították ki. A sorsolás után a párok kicserélték egymás között az előre megírt rímeiket, amelyekkel petrarcai szonettet kell írni. A vers írására 30 perc idő áll rendelkezésre.

Az első forduló versengő párosai:

Az első forduló versei:

Versengő A rímeket adta Szonett
Végh Attila Szeder Réka Henriette Költői ének
Szeder Réka Henriette Végh Attila Vélemények
Bödecs László Petőcz András Egy forradalmi év értékelése
Petőcz András Bödecs László Lírai költemény a trójai fálóról
Simon Adri Viola Szandra  Újrateremtés
Viola Szandra Simon Adri Csak a néma tölgyek
Ferenczfi-Faragó Eszter Fehér Enikő Gyilkos
Fehér Enikő Ferenczfi-Faragó Eszter Mandarinmadaram

Az első fordulóból a zsűri döntése alapján tovább jutottak:

Bödecs László, Fehér Enikő, Simon Adri, Végh Attila

 A második forduló:

Versengő A rímeket adta Szonett
 Fehér Enikő Bödecs László Itt lakott
 Bödecs László Fehér Enikő Újra fehér
 Simon Adri Végh Attila Húsevő bajnok
 Végh Attila Simon Adri A drogozó nép

A második fordulóból a zsűri döntése alapján a döntőbe jutottak:

 Bödecs László, Végh Attila

 A döntő:

Versengő Szonett
Bödecs László  Fázis
Végh Attila  Az állat

 

A zsűri döntése alapján a 2021-es Szonettpárbajt nyerte:

 

Végh Attila

 

Gratulálunk!


A közönségdíjért a József Attila emlékhely facebook oldalán lehet szavazni. A közönségdíjért minden versengő ír szonettet.

A zsűri által adott hívószó: IDŐSZÁMÍTÁS

Versengő Szonett
Bödecs László Időszámítás kihúzva
Fehér Enikő  Fenyegető, ám barátságosnak szánt intés, amit Lucifer fia intéz a megszólított felé
Ferenczfi-Faragó Eszter  Új időszámítás
Petőcz András  Éjszakai időszámítás
Simon Adri  Ebben a fordulóban nem vett részt.
Szeder Réka Henriette  Időszámítás
Viola Szandra  Az idő számít, ás
Végh Attila  Romantikus vers a dolgok állásáról

 

Az olvasók döntése alapján a 2021-es Szonettpárbaj Közönségdíjasa:

 

Viola Szandra

 

Gratulálunk!

 

A zsűri tagjai:


 Ladik Katalin
1961-től 1963-ig az újvidéki Közgazdasági Főiskola hallgatója volt, majd
1964-től 1966-ig az újvidéki Színművészeti Egyetem drámai stúdiójában tanult.
1961–63 között banktisztviselő,
1962-ben kezdte költői tevékenységét.
1963-tól 1977-ig az Újvidéki Rádió munkatársa,
1977–92 között az Újvidéki Színház színésze volt, játszott tévé- és filmfőszerepeket is.
1993 és 1994 között az Élet és Irodalom, majd
1994-től 1999-ig a Cigányfúró versrovatának vezetője volt.
1993 és 1998 között a HangÁr hang- és színművészeti oktatási központ tanára.

A Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a Magyar Alkotók Országos
Egyesületének, és a Magyar PEN Club tagja.
Az Ex Symposion folyóirat teljes terjedelmében neki szentelte 2010/72. tematikus lapszámát.

Díjak:

2003-ban Párhuzamos Kultúráért díjat kapott. [3]
2015-ben a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület neki adta a Herczeg Klára-díj senior
változatát. [4]
2016-ban  Yoko Ono  neki ítélte a Lennon Ono Békedíjat olyan művészek mellett, mint  Ai Wei
Wei ,  Anish Kapoor  és  Olafur Eliasson . [5]
2020-ban Hazám-díjat kapott. [6]
 
Sumonyi Papp Zoltán

Sumonyi Zoltán középiskolai tanulmányait a budapesti József Attila Gimnáziumban végezte,
ahol 1960-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–orosz szakán
folytatta 1961 és 1966 között.
1954-től Budapesten él. Első versei 1962-ben jelentek meg az Élet és Irodalomban,
a Kortársban és valamint az Új Írásban.
1964-től 1966-ig a Tiszta szívvel című egyetemi  folyóirat szerkesztője volt.
1966 és 1970 között a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat sajtópropagandistája és szerkesztője volt. A következő tíz esztendőben a Magyar Rádiónál a bemondók osztályának vezetője.
1980 és 1987 között az irodalmi osztály szerkesztő- főmunkatársaként dolgozott, s az Irodalmi Újság, valamint a Társalgó – Másfél óra irodalomkedvelőknek című műsorok vezetője lett.
1987 és 2002 között a Rádiószínház, majd
2007-ig a Vallási és Közművelődési Szerkesztőség vezetője volt.
2002-től a Magyar PEN Club ügyvezető elnöke, 2010-től elnöke, 2011-től tiszteletbeli elnöke. A Rotary irodalmi díj - 2008-2011 kuratóriumának elnöke.

Díjai


 KISZ-díj (1971)
 Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1977)
 Robert Graves-díj (1978)
 József Attila-díj (1985)
 Déry Tibor-díj (1988)
 Salvatore Quasimodo-különdíj (1993, 1998)
 Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2003)
 Regionális PRIMA különdíj (2019)

Regős Mátyás

1994. november 5-én született Ferencvárosban. Római katolikusnak keresztelték, szüleivel és
négy testvérével Kőbányán töltötte gyermekéveit. 2017-ben megnősült, majd megszületett
első gyermeke, Liliom. Jelenleg Budapesten él.
2015-től művei megjelentek a Pannon Tükörben, az Új Forrásban, A Vigiliában, a Hitelben, a
Credoban, a Magyar Krónikában, az Előretolt Helyőrség Irodalmi-Kulturális Mellékletben és
egyéb magyarországi és Kárpát-medencei irodalmi és művészeti folyóiratokban.
2017-től felolvasásokon, irodalmi esteken vesz részt, többek között a Petőfi Irodalmi
Múzeumban, az A38 hajón,  Tel-Avivban  a Magyar Kulturális Évad Izraelben keretében,
az Ünnepi könyvhéten, a  Margó Irodalmi Fesztiválon , különböző magyarországi és határon
túli középiskolákban és gimnáziumokban, könyvtárakban és fesztiválokon.
2017-ben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályakezdő ösztöndíjasa lett. A rá következő
évben először jelent meg nyomtatásban versfordítása a  Fernando Pessoa  életművét
tartalmazó Bensőmben sokan élnek című kötetben, Szimbólumok? Fenébe a
szimbólumokkal címmel.
2019-ben jelent meg első kötete Patyik Fedon élete címmel az Előretolt Helyőrség
Kiadónál, Bereményi Géza és Sántha Attila ajánlásával. Ezzel egyidejűleg tanítási gyakorlatot
végzett a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban, majd a  Budapest-Fasori Evangélikus
Gimnáziumban .

 Patyik Fedon élete; Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Bp., 2019 (Enumeráció)
 Tiki; Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Bp., 2020

Díjai:

2019 – Kiváló Művész ösztöndíj (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
2020. Szonettpárbaj 1. helyezett
2021. Regényes természet irodalmi pályázat 1. helyezett

A PÁRBAJOZÓK


 Bödecs László
1988-ban született, Szombathelyen. Az általános és középiskolákat ott végezte. 2007
szeptembere óta Budapesten él. 2014-ben diplomázott az ELTE-BTK magyar irodalom és
nyelvészet mesterszakán. Verseit 2012 óta publikálja az Apokrif online és nyomtatott
változata, valamint (többek között) a Csillagszálló, a Képírás, a Műút Online, az Opus, a
Palócföld és a Vörös Postakocsi folyóiratok. Cikkei, interjúi, tudósításai az Apokrif Online, a
Librarius és az Irodalmi Szemle felületein jelentek meg. (Forrás: FISZ)

Kötetei:

Semmi zsoltár (2015)
Az árvíz helye (2018)

Díjai:

2018. Szonettpárbaj, közönség-díj
 
Fehér Enikő
1997-ben Tatabányán született. Idén végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen,
irodalom- és kultúratudomány mesterszakon. Verset és prózát is ír, 2014 óta publikál, írásai
megjelentek többek között a Hévíz, az Új Forrás, az Opus és a Pannon Tükör folyóiratokban.
Jelenleg az Új Forrás online munkatársa és a prae.hu újságírója. Öt éve alapította
többedmagával a Háttérzaj irodalmi kört, velük évek óta fesztiválokon, papírboltok galériáján
és egyéb szokatlan helyszíneket olvasnak fel és tartanak workshopokat.

 Ferenczfi-Faragó Eszter
költő, író, A Hetedik olvasószerkesztője

Ragaszkodom a hitemhez, mely egy kora gyerekkori Isten-élményemhez kötődik, habár ateista családban nőttem fel.
Nálunk a családban – apai ágról – mindenki ír.
Még alig eszméltem, amikor szüleim már könyvet adtak a kezembe.
Rendszeresen jártunk könyvtárba, ahol az általam képek alapján kiválasztott könyvet hazavittük, és előbb én, majd szüleim meséltek nekem belőle.
Kamaszként kezdtem – bátortalanul – publikációs lehetőségeket keresni. Első mentorom Keresztury Dezső volt, aki még egy verssel is megajándékozott. Később, még mindig kamaszként, behívtak a Petőfi Rádióba egy műsorba; Zene-Szó Költőiskola címmel ment ez a műsor.
Verseket lehetett beküldeni, és felkértek, hogy menjek be személyesen is a Rádióba.
Nagyon sok antológiában jelentek meg írásaim, versek és novellák.
Különböző pályázatokon is részt vettem, melyeken eredményesen szerepeltem.
2015-ben megnyertem az Év Könyve pályázatot, így jelent meg egy novellás kötetem Novemberi levelek címmel.
Négy az 1-ben címmel kortárs kötőkkel együtt szerepeltem egy négyszemélyes online antológiában.
2014-ben a Novum Publishim adta ki Hajléktalan angyalok című verseskötetemet.
2015-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a magyar költészet napján meghívtak az Ex Libribe, hogy olvassak fel verseimből.
Gitárművész barátnőmmel számos idősek otthonában, és művelődési házban tartottunk előadást, volt, ahol ezt helyi televízióban is közreadták. 2016-ban pedig szintén vele felkértek
minket a nemzetközi gitártalálkozó egyik estjére a Debreceni Zeneművészeti Egyetemen.
Jelenleg az aHetedik egyik szerkesztője vagyok, amelyet férjem, Ferenczfi János alapított.
2017-ben megkaptam a Szonettpárbajon a közönségdíjat.

 Petőcz András

író, költő, szerkesztő, egyetemi oktató,
a magyar P.E.N. CLUB alelnöke,
a Magyar Könyv Alapítvány Kurátora

1959-ben született, Budapesten. Irodalmi pályáját 1980-ban kezdte, szerkesztőként és
költőként. Az elmúlt 25 évben számos irodalmi szervezet tagjaként tevékenykedett, irodalmi
munkásságát több tekintélyes díjjal jutalmazták. Eddigi életművéről Vilcsek Béla írt
monográfiát. Dolgozott újságíróként, tanított több egyetemen és főiskolán. 2009. március 13-
án az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola "Nyugat" Oktatási Programja keretében

Tamkó Sirató Károlyról és a Dimenzionista Kiáltványról írt PhD-disszertációját summa cum
laude minősítéssel védte meg, így doktori fokozatot nyert el.

Díjai

 2021: IPTRC-díj, (2020 legjobb költőinek és műfordítóinak nemzetközi díja)
 2017: Magyarország Babérkoszorúja díj
 1996: József Attila-díj
 1987: Kassák Lajos-díj (Párizs)

 
Simon Adri

1992-ben érettségizett Szegeden a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium francia nyelvi
tagozatán, majd a JATE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint
speciális irodalomelmélet és tanár szakokon folytatott tanulmányokat. Középiskolai tanári
diplomáját 1998-ban kapta meg.

2003-tól az Irodalom Visszavág szerzője,
2004 és 2006 között az iv.hu szerzője és szerkesztője is.
2006 óta a Spanyolnátha, a Parnasszus, az Irodalmi Jelen, a Prae.hu, a Magyar Napló, a Drot.eu stb. szerzője.
2010 és 2014 közt a Gondolat Kiadó szöveggondozója.
2010–2012 közt a Dokk internetes irodalmi portál szerkesztője,
2014-től a Holdkatlan szerkesztője.
2016 óta az Alexandra, a Magyar Napló Kiadó, az Orpheusz Kiadó, a Nap Kiadó könyveit is gondozza.
2017–2019 között az Irodalmi Jelen kritikarovatának szerkesztője.
2020-tól a Magyar Napló Kiadó szerkesztője.
2015 óta a Magyar Írószövetség tagja.

Első önálló kötete, a Komplemente 2010-ben látott napvilágot, a Földerengés 2015-ben, a
Tizenöt halál 2020-ban jelent meg.

Díjai

2019. Bella István díj


Szeder Réka Henrietta
  ’96-os, budapesti születésű, Szegeden élő pályakezdő. Ír (néha prózát de inkább verseket, a
formával való játék köti le leginkább), olvas (kb. mindent ami érdekes lehet), fordít (francia
kortársverseket). Biológiát végzett az SZTE-n, de közben rájött, a humánetológia iránt érzett
érdeklődését az írásaiban jobban ki tudja élni. Jelenleg első verseskötetének a megjelenését
várja, addig is elkezdte a következőt, ill. a készülő regényén dolgozik. Jelenleg az Előretolt
Helyőrség Íróakadémia hallgatója.

 Végh Attila

Verseket, novellákat, filozófiai esszéket és tanulmányokat ír, publicistaként pedig filmkritikát,
interjút, tárcát és recenziót írt. Első versei az Élet és irodalomban jelentek meg. Folyamatosan
a Mozgó Világban kezdett verseket és esszéket publikálni, a nyolcvanas években. Fotói is itt
jelentek meg. Írásai a Magyar Napló, a Demokrata, a Kortárs, a Kapu, a Magyar Művészeti
Fórum, az Ökotáj, a Cédrus, a Napút, az Országépítő, az Új Holnap, az Új Balaton, a
Virrasztó, az Ezredvég, a Parnasszus, a Bárka, a Szépirodalmi Figyelő, a Palócföld, a Szegedi
Bölcsészfüzetek, a Disputa, az Életünk, az Irodalmi Jelen, a Hitel, a Nagyítás és az Új Forrás
című folyóiratokban jelentek-jelennek meg.[2] Jelenleg a Magyar Hírlap főmunkatársa, a
hétvégi, Hullámtér című melléklet vezetője,[3] valamint az Ózon című összművészeti havilap
főszerkesztője.[4]

Díjai

Bertha Bulcsu emlékpályázat fődíja (2007)
Quasimodo-oklevél (2008, 2010)
Tokaji Írótábor nagydíja (2011)
József Attila-díj (2012)

 
Viola Szandra

A szentesi származású Viola Szandra a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
magyar–kommunikáció–filozófia–pedagógia szakán diplomázott. Első kötete 2008-ban jelent
meg Léleksztriptíz, a második 2014-ben Testreszabás, a harmadik pedig 2020-ban Használt
fényforrások címmel. 2013-ban ő képviselte hazánkat Bakuban, a 20 ország részvételével
megrendezett Nemzetközi Költőnők Konferenciáján. Performanszaival, költészeti akcióival,
valamint Testreszabás című kötetével új műfajt teremtett: a testverselést. Szerkesztőként, a
Poétikon című rádiós műsor vezetőjeként és kulturális újságíróként is tevékenykedik.
Nevéhez köthető a verskarácsonyfa-állítás hagyománya és a Viselj verset! kampány is:
lemosható verstetoválásokkal, versékszerekkel, valamint irodalmi divatshow segítségével
népszerűsíti az irodalmat. 2020-ban elindította saját márkáját, a Poeticumot. 2012-ben és

2016-ban NKA alkotói ösztöndíjat, 2020-ban Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat nyert.
Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója.

Zenei közreműködők  

Kaczander Nóra

7 éves kora óta gitározik és énekel. Dalszerzőként, előadóművészként és gitároktatóként
tevékenykedik. A stílusára jellemző a spanyol-latin gitározás, valamint a pop és jazz dalok
akusztikus feldolgozása. Két saját szerzeményével 2019-ben megnyerte a HangHordozók

(kortárs költemények megzenésítése). Célja, hogy színesítse a hazai zenei kultúrát és
népszerűsítsem a hangszeres zenét, legyen szó előadóművészetről vagy zeneoktatásról.


Suhajda Attila

Középiskolás korában kezdett zenélni, autodidakta módon.
Az eltelt több mint 30 év alatt számos névtelen és elfeledett ám szép emlékű zenekarban
megfordult, ebből 25 év az ODEION együttessel telt el. Előtte és közben számos együttesben
zenélt: Silver String, Simon and Garfunkel Tribute zenekar, Kottazűr, Quo Vadis,
vendégfellépések a Shakers és a Black Domino zenekarokkal, de talán a legmeghatározóbb az
a pár év volt, amíg a 30 ÉV nevű formáció tagja volt. Itt elsősorban Zorán és Presser dalokat
adtak elő akusztikus hangszerelésben.
A mai napig is működő ODEION mellett a 2011 márciusában az Önként és Dalolva
együttessel lép fel.