Szonett-párbaj 2020.

Cikkünket a verseny ideje alatt percről-percre frissítjük. Az elkészült szonetteket, az egyes fordulók eredményeit azonnal elérhetővé tesszük.

A szonettpárbaj az időjárás várható változására való tekintettel a Ferencvárosi Művelődési Központ és Színház épületében (FMK, Budapest, Haller u. 27.) kerül megrendezésre.

Egyebekben nincsen változás.

J.A.–I.GY. írtok szonettet?
2020. szeptember 26-án 16.00 órától


Helyszín: az időjárás miatt a József Attila Emlékhely udvara helyett a Ferencvárosi Művelődési Központ épületében (FMK, Budapest, Haller u. 27.) kerül megrendezésre.
A Múzeumok Éjszakáján a József Attila Emlékhely nagyszabású eseménnyel örvendezteti meg a nagyérdeműt, ezúttal - a fertőzés miatti karantén helyzetre való tekintettel - kizárólag online követhetőséggel, de -  ismét megrendezi a kortárs költők szonett párbaját, felidézve József Attila és Illyés Gyula örök vers-engését.
Ennek lényege, hogy a költők adnak egymásnak, a petrarcai szonett formájának megfelelően, 14 egymás alá írt rímelő szót, és ezek elé kellett verset „faragni”.

A párbaj menete:

A párok sorsolással alakulnak ki.
A verseny első szakasza egyenes kieséses, mint a vívásban. Miután a költők felolvassák alkotásaikat, a háromtagú zsűri helyben értékel, és dönt a továbbjutókról.
A kiválasztottak a fent már említett módon újra párokba rendeződnek, egészen a döntőig. Egy-egy vers megírására 30 perc áll rendelkezésre.
Az elhangzott szonettekre a közönség is szavazhat. A legtöbb szavazatot kapott versenyző kapja a közönségdíjat.

Moderátorként közreműködik Losonczy Attila

A VERSENY

A verseny folyamán innen folyamatosan frissítjük a weboldalt, hogy nyomon lehessen követni az eseményeket.

VERSENY A KÖZÖNSÉGDÍJÉRT

A közönségdíjért az összes induló verseng. A zsűri által megadott hívó szóra kell minden versenyzőnek petrarcai szonettet írni. A közönség szavazata dönti el a kategória győztesét. A közönség díjra a jövő hét folyamán lehet szavazni, azaz október 19.-ig. A szavazáshoz tartozó linket rövidesen ITT közzétesszük.

A költő párokat sorsolással alakították ki. A sorsolás után a párok kicserélték egymás között az előre megírt rimeiket, amelyekkel petrarcai szonettet kell írni. A vers írására 30 perc idő áll rendelkezésre.

 

Az első forduló versengő párosai:
Halmai Tamás és Regös Mátyás, Bék Timur és Farkas Gábor, Nagy Lea és Vesztergom Andrea, Ferencz Mónika és Jónás Tamás.
Mivel Jónás Tamás nem érkezett meg, az első fordulóból Ferencz Mónika automatikusan tovább jut.

Az első forduló versei:

Versengő Párosítás Szonett
     
Halmai Tamás 1 Déli bábok
Regös Mátyás 1 Anyahajó
Farkas Gábor 2 Nincs lehetetlen
Bék Timur 2 Amikor eltűnünk
Ferencz Mónika 4  
Jónás Tamás 4  
Nagy Lea 3 Libbenés
Vesztergom Andrea 3 Macskaarcú hold

 

 

Az első fordulóból a zsűri döntése alapján tovább jutottak:

Regös Mátyás, Bék Timur, Nagy Lea, Ferencz Mónika

 

A második forduló:

Versengő Párosítás Szonett
Bék Timur 1 Az utolsó virág
Nagy Lea 1 Szólam
Ferencz Mónika 2 Nem minden az
Regös Mátyás 2 Párducpár


A második fordulóból a zsűri döntése alapján a döntőbe jutottak:

Regös Mátyás, Bék Timur

A döntő:

Versengő Szonett
Regös Mátyás A kezdet után
Bék Timur Egy csalódás pillanata


A közönségdíjért a József Attila emlékhely facebook oldalán lehet szavazni. A közönségdíjért minden versengő ír szonettet. A szonett hívószavát a zsűri adta: az idei hívószó: vakcina.

Versengő Szonett
Bék Timur Vakcina
Farkas Gábor Erre nincs
Ferencz Mónika Ím ígyen szólott
Halmai Tamás Vakcina
Nagy Lea Vakcina
Regös Mátyás Beteg kabát
Vesztergom Andrea  Vakcina

 

A győztes: RegösMátyás

 

A zsűri tagjai:

Kállai Márton fotója

Erdős Virág (1968. február 20.-) József Attila díjas költő, író, drámaíró.

Korniss Péter fotóművész fotóihoz írt kísérőszövegei volt első könyve. Ezután kispróza-kötetei, majd jelentek drámái jelentek meg.Színpadi műveit többek között a Móricz Zsigmond Színházban, a Bartók Kamaraszínházban és a Vígszínház Házi Színpadán mutatták be. Egy drámájából (A merénylet) és egy meséjéből (a Pimpáré és Vakvarjúcska) című mesejátékából hangjáték készült.

Első verseskötetét, a 2011-es A Trabantfejű Nő-t 2013-ban a "közéleti költészet"-tel jellemezhető "ezt is el" című kötete követte.

 Írás mellett fotózással is foglalkozik. A 2016-ban megjelent "világító testek – 100 kis budapest" című kötetében a versek mellett fotói is szerepelnek. 2018-ban saját fotói felhasználásával instavers-kötetet jelentetett meg ötven plusz címmel. Gyűjteményes verseskötete 2017-ben jelent meg (Hátrahagyott versek).

Gyerekverseket is ír. Négyeshatos című, kézírásos gyerekverskötetét saját rajzai, Szorzótábla-versikék 100 számra című könyvét saját fotói felhasználásával maga tervezte. Pimpáré és Vakvarjúcska című verses mesejátékából mesekönyv készült Filó Vera illusztrációival.

2011. és 2014. között a Rájátszás produkció tagja, szerzője és fellépője volt.

2014-ben Kollár-Klemencz László az általa megzenésített Erdős Virág-versekből önálló lemezt jelentetett meg Legesleges címmel.

Sok versét zenésítik meg (Szalóki Ági, Presser Gábor, stb.), másokhozt ő maga ír zenét.

Verseit, drámáit és kisprózáit több nyelvre lefordították, 2016-ban válogatás-kötete jelent meg szlovákul Eva Andrejčáková és Vlado Janček fordításában.

Közéleti tevékenysége miatt a költészettel nem foglalkozó emberek körében is ismert a neve (a hajléktalanok üldözése, a hajléktalanság állapotának alaptörvényi tiltása ellen pl.)

Pályája kezdete óta tagja volt a JAK-nak és a Szépírók Társaságának, ameléy utóbbiból 2016-ban, a kultúratámogatás rendszerének politikai szempontok szerint történő átalakítása elleni tiltakozása jeléül kilépett.

A Magvető kiadó állandó szerzője.

Kötetei

Díjai

(forrás: wikipedia)

Miklya Zsolt (1960 - ), a 2019. évi szonettpárbaj győztese.


Csorváson született, s a régi házban egy másik kisfiú állt meg éjszakánként az ágya lábánál beszélgetni vele. Mire felnőtt, a nevét is elfeledte.

Ami maradt belőle, azt megbecsüli és együtt él hiányával. Míg édesanyja tanulta a magyar nyelvet, Zsolt azt készen kapta tőle, ez verseinek forrása

Weiner Sennyei Tibor  (Eger, 1981. május 10. –) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő. A DRÓT főszerkesztője, ahol rendszeresen publikál közéleti, művészeti és irodalmi tárgyú cikkeket, ugyanott videó-blogot vezet.

1999 óta rendszeresen publikál nyomtatott és elektronikus sajtóban. Tizenkét könyve jelent meg.

A szegedi egyetemi évek alatt két évig irodalmi- és tervezőszerkesztője volt a szegedi bölcsészkar Bölcső, majd további másfél évig a Szabad Ötletek című lapjának. Négy éven át az első Drót alapító alkotójaként is szerepelt 2000 és 2004 között. Utóbbit 10 év szünet után, 2014-ben újraindította, immár online formában, mint "összművészeti és társadalomkritikai alkotói portált". A Déltenger antológia és 2007-től 2011-ig az Irodalmi Jelen szerkesztője volt. Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta és a Csillagszálló irodalmi szerkesztője 2017-től.

Novellái, esszéi és versei rendszeresen jelennek meg különböző hazai és külföldi irodalmi magazinokban és folyóiratokban. Előadásokat tart Hamvas Béláról, Weöres Sándorról és számos más témában. Szentendrén él.

Könyvek

  • A természettel való kapcsolat újragondolása – Baláca Könyvek – Vár Ucca Műhely. Veszprém–Szeged. 2005
  • Versek a kisházból – Irodalmi Jelen Könyvek. Arad–Szeged. 2007
  • A tengerszint feletti magasság meghatározása – Irodalmi Jelen Könyvek. Arad-Budapest. 2008
  • Békássy Ferenc egybegyűjtött írásai – Irodalmi Jelen Könyvek, Aranymadár Alapítvány támogatásával. Zsennye–Budapest. 2010. Szerkesztés, utószó
  • A vándorló királyság. Jáva és Bali. Útirajz, esszék, versek – Irodalmi Jelen Könyvek. Budapest-Arad. 2010–2011
  • A nagy eretnek. 12 elbeszélés – Fapadoskönyv.hu 2011
  • Gül Baba. Elbeszélés 33 rózsamagban; ill. Szarka Fedor Guido; Kelet, Bp., 2012
  • Békássy Ferenc szerelmes levelei (Fordította: Balogi Virág. Szerk.: Gömöri György és Weiner Sennyey Tibor; Budapest, 2013, Aranymadár Alapítvány)
  • Magyar Gólem. Elbeszélés – Illusztrálta: Jakatics-Szabó Vera. Hochroth Kiadó. Budapest. 2013
  • PIHIK. versek – Pluralica – Illusztrálta: Szarka Fedor Guido. Budapest. 2015
  • Az elveszett királyság. 7 esszé. Aranymadár Alapítvány. Szerkesztette Csermák Zsuzska. Budapest-Szentendre. 2015
  • Az anakronista – Fantasztikus elbeszélések. Aranymadár Alapítvány. Szerkesztette és illusztrálta Szarka Fedor Guido. Budapest-Szentendre. 2017
  • Békássy Ferenc összes műve – Magyar PEN Club, Budapest. 2018. Szerkesztés, előszó
  • Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve. Esszék. Orpheusz Kiadó. Budapest. 2019
  • Magyar Buddha – Előadások és esszék. Aranymadár Alapítvány. Szerkesztette Szarka Fedor Guido. Szentendre. 2019

Drámák

Műfordítás kötetek

  • Lauri Sommer – Tõnu Õnnepalu versei Észt versek. Pluralica. Szerkesztette: Lőrincz Gergely. Budapest. 2010. (Tõnu Õnnepalu verseit Jász Attila, Lauri Sommer verseit WST fordította)
  • Gil Won Lee: Napfénypalást[halott link] Koreai versek. Pluralica. Szerkesztette: Lőrincz Gergely. Budapest. 2011. (Balogi Virággal közösen.)
  • Szimin Behbaháni: Elhagyott szentély Perzsa versek. PEN Club – Pluralica. Szerkesztette: Szőcs Géza és Weiner Sennyey Tibor. Technikai szerkesztés: Lőrincz Gergely. Fordították: Balogi Virág, Danyi Zoltán, Freund Éva, Nádasdy Ádám, Oravecz Péter, Szőcs Géza, Terék Anna, Turczi István, Weiner Sennyey Tibor. Budapest. 2013.

Díjak

  • Gérecz Attila-díj 2005.
  • Az Írószövetségtől és a Honvédelmi Minisztériumtól Nívó-díj 2009.
  • Nemzeti Kulturális Alap, Alkotói Ösztöndíj 2011.
  • Visegrádi Ösztöndíj 2012.
  • Katona József Drámapályázat NKA (Szapphó) 2013.
  • Horvátország alkotói ösztöndíja külföldi alkotóknak (a 'Zvona i Nari' művésztelepen való alkotásra) 2013.
  • Katona József Drámapályázat NKA (Cicero Szicíliában) 2014.
  • Salvatore Quasimodo különdíj 2014.
  • A Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíja. 2019.

Folyóiratok

  • DRÓT – periodika, fanzin – Győr, Szeged, Szabadka – 8+1 szám. Alapító főszerkesztő. (2000-2004-ig)
  • Bölcső (a régi) – a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának lapja – havilap. Irodalmi és művészeti szerkesztés. (2004-től másfél évig, 13 megjelenés)
  • Szabad ötletek – a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának új lapja – havilap. Irodalmi és művészeti szerkesztés. (2005-től másfél évig. 12 megjelenés + 1 antológia) A lap 2005-ben a legjobb Magyarországon megjelenő felsőoktatási kiadvány díját kapta.
  • Déltenger – periodika, antológia – a 2006-os könyvhétre megjelenő, extrém kiadványnak mindeddig egy száma jelent meg. Főszerkesztés, tervezés.
  • Irodalmi Jelen – a legnagyobb példányszámban (22000), Magyarországon és Erdélyben megjelenő, magyar irodalmi folyóirat. Művészeti szerkesztés, design, rovatvezetés, (kertészkedés) 2007 márciustól – 2008 novemberéig.
  • Irodalmi Jelen Online – a Magyarországon és Erdélyben megjelenő, magyar irodalmi folyóirat online változatának kidolgozása és szerkesztése 2007-től 2011 végéig.
  • DRÓT- 10 év után, 2014 április 15-től újrainduló Drót online összművészeti és társadalomkritikai magazin főszerkesztése. Az oldal elérhető a www.drót.hu és a www.drot.eu lapokon.

 

forrás: wikipedia

A PÁRBAJOZÓK

 

Bék Timur (Szászvár, 1997 − )
költő

„Egészben maradni, élni túl nehéz. / Könnyen múlok, aggodalmatlanul. / Lótuszban ülök.
Mint sűrű, sárga méz, / feltör a fény repedt bőröm alól.” (Bék Timur: Aszterión)

2019-ben jelent meg első kötete Aszterión címmel, amiért Khelidón-díjat és Gérecz Attila-
díjat kapott. Írásait többek közt a Bárka, a Kortárs és a Tiszatáj publikálta.

„Bék Timur képei gyakran fölfedezés értékűek, ha nem is tudós találmányok: a gondolkodás történetéből és a lélek mélyéből merített költői lelemények.” (Alföldy Jenő)
  Halmai Tamás (1975, Pécs − )
költő, író, irodalmár

Első kötete 2005-ben jelent meg Amsterdam blue címmel. Verseket, prózát, esszét és kritikát is ír. Külön monográfiában foglalkozott többek között Takáts Zsuzsával, Gergely Ágnessel, Vasadi Péterrel.

Legutóbbi kötetei:
Rezervátum (versek, 2015),
Örömmévalóság (prózák, esszék, versek, jegyzetek, 2017),
Kint lények járnak (versek, 2020). Könyvhétre megjelent legújabb verseskötetének darabjai rímtelen, majd rímes szonettek és szabadversek révén szólnak életről, halálról, halhatatlanságról.
 

Jónás Tamás (Ózd, 1973 − )
költő, író


Tizenhat éves kora óta jelennek meg versei. Legutóbbi verseskötetei:

Lassuló zuhanás (2013),Törzs (2016),

prózakötetei: A jó fiú (2006), Apuapuapu, anyu (2013).

Több rangos irodalmi díjban részesült, többek között elnyerte az Aegon Művészeti Díjat
(2009) és az Irodalmi Jelen-díját (2013).

„Bevallhatom, mindenki én vagyok.
Most Izsákként vágok neki a hegynek.
S keleti bölcsként űzök csillagot.”

(Jónás Tamás: Keresztények alkonya – szonettkoszorú)

  Nagy Lea (2000, Szolnok ‒)
költő

„mert már mindent
kiszorít az agyból valami vákuum, és elhisszük, hogy
jelen vagyunk a jelenlétben.” (Nagy Lea: Jelen)

2017 óta jelennek meg versei különböző irodalmi folyóiratokban (Spanyolnátha, Magyar
Napló, Tiszatáj, Jelenkor, Irodalmi Jelen). Első kötetével (Légörvény) 2018-ban elnyerte a
Magyar Írószövetség Debüt-díját.

„Nagy Lea kötete, kétségtelenül idézi a költőelőd József Attilát, elsősorban abban, hogy szóteremtő képességgel, sajátos nyelvi leleményekkel lepi meg az olvasót, de még inkább idézi − szavaiban is! − Arthur Rimbaud-t, a kamaszköltőt, akinek szabadságvágya és „vadsága” éppen a költészetében tudott kiteljesedni.” (Petőcz András)

Második kötete 2020-ban jelent meg Kőhullás címmel. A költészet mellett balettel és
festészettel is foglalkozik.
  Farkas Gábor (1977, Miskolc-)
költő, tanár, kritikus

„Játék s eszme között félúton a líra, de olykor
félek a megfeketült, bársonypuha disztichonoktól.”
(Játék és eszme)

2001 óta jelennek meg versei, tanulmányai többek között a Magyar Napló, a Hitel, az Agria, a kolozsvári Helikon és a Partium című folyóiratokban.
Első kötete csak 2011-ben látott napvilágot Törzsét tartó ág címmel. Ezt követte 2012-ben a Vallását kereső hit című tanulmánykötete és a gyermekverseit tartalmazó Táncol a téllel a nyár című könyve, 2014-ben Szavakkal elfedem (versek), 2018-ban a Megtalálás öröme. Portrék, recenziók, tanulmányok című kötete. Legutóbbi verseskötetét, a 2018-as Táj kontúr nélkül címűt Oláh András így jellemezte:

„Szikár, lényegre törő – mégis érzelmeket keltő és érzelmeket pontosan leíró – versek gyűjteménye, amelyben a költő a végleg oldódó magány
keresésére indult egy kontúr nélküli tájban.”

2020-ban a Ködbe ékelt messzeség című szonettkoszorújával megnyerte a Magyar
Írószövetség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Együtt a versben című pályázatát.

Ferencz Mónika

Budapesten született, Gödön nőtt fel, középiskolás tanulmányait pedig Vácon végezte. A Szegedi Tudományegyetem anglisztika, majd a Budapesti Gazdasági Főiskola marketing-közgazdász szakára járt.

József Attila Kör volt elnökségi tagja [1], a Fiatal Írók Szövetsége tagja és a Műút folyóirat volt online szerkesztője.

2017 tavaszán jelent meg az első verseskötete Hátam mögött dél [2] címmel a Scolar Kiadó L!ve sorozatának első költészeti darabjaként.

Díjak, ösztöndíjak:

Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2016) [3]
Horváth Péter irodalmi ösztöndíj (jelölés, 2017) [4]
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2019)

 

Regös Mátyás (Budapest, 1994 − )
író, költő

Első kötete 2019-ben jelent meg Patyik Fedon élete címmel, egy különleges életrajzi fikció, amelyben „a humoros regisztertől a melankóliáig, egyszer-egyszer az emelkedettségig jutnak el a szövegek. A Patyik Fedon jó kezdet, látható, hogy van honnan építkezni, nagyon erős tartalék és muníció van Regős Mátyás írói eszköztárában. Nem csak Fedon kabátja nyitott, de az egész kötet az – innen még szinte bármi lehet, de hogy jó lesz, az nagyon valószínű.”

(Kolozsi Orsolya)

  Vesztergom Andrea (1977, Zirc ‒ )

„Egy zugot keresnék magamnak,
ablakok helyett vakablak,
a verseket magamra hagytam,
szavak ülnek, elolvasatlan.” (Vesztergom Andrea: Sordino)

Tíz évesen írt először verseket, 2000 óta publikál, első verseskötete 2006-ban látott
napvilágot. 2015-ben a Szünet a semmiben című kötetéért elnyerte az Irodalmi Jelen költészeti díját.

„Vesztergom Andrea bravúrosan bánik a kötött formával, leheletfinom költői képei,
szokatlan, újszerű fogalmai, jelzői arra késztetik az olvasót, hogy kötetét újra és újra
fellapozza.” (Varga Melinda)

Főként autizmussal élő gyerekekkel foglalkozik.