Emesz Margit

Emesz Margit

Emesz Margit
Írói önéletrajz

Kerget a szél című versemet neves költőnek mutattam meg. A válasz „Tiszta líra, hozzá nyúlni nem szabad.” – írta TURCZI ISTVÁN anno… Nem oly régen a József Attila – díjas költő „Az irodalom tiszteletbeli doktora” címet vehette át az UNESCO égisze alatt működő World Academy of Arts and Culture acapulcói kongresszusán. Idő múlva a Honpolgár című újságban BÁNÁTI TIBOR úr ezzel a verssel mutatott be Baján. Majd a helyi Sugó – kör tagja lettem, több kiadványban szerepeltem. Újságíróskodtam a Déli Szél című újságnál, vers és próza is megjelent. Ez időben ACSÁDI ROZÁLIA és BAYER BÉLA írótársaim voltak az újságnál. Ma ugyancsak együtt jelenünk meg a Kézjegy című antológiaoldalain… noha B. BÉLA már Honburgban él. Hát így vagyunk messze egymástól mégis közel szeretve, tudva egy kosárban a másikkal. Határainkon túl élő magyarok sorsa is érdekelt, 1991-ben cikket írtam róluk, ami felkeltette itt hazánkban más újság érdeklődését is. Nem volt egyszerű dolog… Író, olvasó találkozóra B. HORVÁTH ISTVÁN -nal mentem Muzslára, aki neves bajai költő. A Szerbiában élő magyarokkal való találkozás sok mindent megerősített bennem. Ennek köszönhető, hogy a Sikoly című nemzetközi antológiában helyet kaptam. A Sziveri János Színművészeti Irodalmi Társaság neves hűséges tagjai az ottani magyarok komoly bázisa volt. Egy komoly anyagot gyűjtöttem írásaimból, amit a Kossuth díjas CSOÓRI SÁNDOR-nak küldtem el. Budapestről jött a válasz és meghívott szerkesztőségébe. Számomra kitüntetés még ma is, mert a nagy költő később kézzel írott leveleiben elemezte munkáimat és véleményezte azt, bíztatott azok kiadására. További levelei útmutatóak voltak és meghatározóak irodalmi munkásságomban, hiszen ő indított el ezen az úton. JÓKAI ANNÁVAL való kézzel írott levelezésünk ugyancsak fontos számomra, Jókai szalonban Budapesten kiállításra kerül Budapesten több irodalmi kiadványban is megjelentem, amikor levelet kaptam költő társamtól KABAI GÁBOR BUDA-tól, akivel együtt jelentünk meg a nagyvárosban. „Verse hatására figyeltem fel önre, és konstatáltam ámulva a kettőnk költői világa közötti hasonlóságot.” Ő az a költő, akiről Bárány Éva ezt írja: „Ha figyelmesen olvassák Kabai verseit, a stílus könnyedségében a gondolatok transzcendens mélységeiben felsejlik az apai ágon rokon nagy előd, ADY géniusza.” KABAI GÁBOR BUDA, mint ADY leszármazott szintén költő barátaim fontos egyike. 2006-ban Árnyékfestő című kötetem, illetve 2012-ben Megadom a szót magamnak című kötetem jelent meg. Hamarosan megjelenik a harmadik könyvem. Szeretett városomnak Himnusz Bajához címmel verset írtam. Ismeretlenül fölhívtam egy budapesti zeneszerzőt. Arra kértem őt, hogy vállalja el ezt a munkát. Vártam és reméltem, hogy sikerülni fog ez a nem véletlen telefonbeszélgetés. Ő nem más, mint a Liszt-díjas FEKETE – KOVÁCS KORNÉL. Második könyvem bemutatójára eljött családjával együtt és ekkor találkoztunk először. Nagy sikerű könyvbemutató volt, de a legfontosabb pillanat számomra megtörtént akkor, amikor az Ad Libitum Gyerekkórus, KŐVÁRI ANDREA karvezetésével gyerekek adták elő a művet. Egyfolytában írok és a továbbiakban az irodalomba becsempészem a filozófiát, mint olyat és KABAI GÁBOR BUDA költői világával, mint jómagam is a mélyszántású gondolatok mentén maradok.
2016 októberében itt Baján is elbúcsúztunk CSOÓRI SÁNDOR nagy költőtől Búcsú Csoóri Sándortól című cikkemben megidéztem és emlékeztem rá.