Petrarcához

Irigylendő lélek minden, ami szeret,
de ily reménytelenül nem szerethet bárki!
Szonettek ősatyja, ismerjük a neved,
végtelen szerelmed ma csodálatot vált ki.

Tudtad, hogy a Múzsád sosem lesz teveled,
mert aranyhajú hölgyed sosem volt hetéra,
vállaltad mégis a nem könnyű szerepet,
s mélyen áhítoztál a kétféle babérra.

Az egyik volt Laura.(1.) S szemed a könny marja,
mert életében soha nem ölelt a karja.
Neki szólt canzonéd,(2.) de Ő: maradt néma.

A másik babér volt, hogy elnyerted a címet:
poeta laureatus(3) (így szárnyalt a híred).
S a római dombon ünnepelt az éra.

 

1.Laura_latin eredetű név, jelentése ’babérfa’
2.canzone_szerelmi dal, lírai versforma
3.babérkoszorús költő

Török Nándor

Bemutatkozás


A versek, a költészet számomra mindig is mentőövet jelentettek és jelentenek, egy menekülési lehetőséget biztosítanak bizonyos szituációk, jelenségek feldolgozásához, megértéséhez, meg-oldásához. Egyre inkább szükségem van erre, hogy a világban az általam elképzelt értékrend hiánya ne zavarjon és együtt tudjak élni vele (a megváltoztathatatlannal). Ezért fontosak a versek, akár olvasom, akár írom őket.
Emellett persze lenyűgöz a nyelv szépsége, a szavak variálhatósága, a bennük lévő rejtély meg-fejtésének élménye. Magával ragad ugyanabban a sorban a betűkbe bújtatott szórakoztató já-ték és a szárnyaló gondolat filozófiája.

Megjelent köteteim:

Érzelmek sodrában, 2015
Pajzs a résen, 2016
Hangok szürkületben, 2019
A Pillanat geometriája, 2020

Tovább a kategóriában: « A létezés kriptái Lassul a tánc »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned