BELÉMSZAKAD A HALÁL

Föltépi mellén a trikót ez a nyár,
őrjöngenek a galambok,
a mályvákat tépik kimeredt szemmel,
megindult egy kifosztott nemzedék,
azon törik büszke-szép fejüket,
hogyan kellene meghalni szépen.

Nem illik sürgetni a tolvajléptű véletlent,
sőt, talán nem is lehet. Jön, majd ha akar.
Várni azért lehet, akár szomjazva áhítozni.
Néha. Hetven-, nyolcvanévesen is, akár.
Bukfencezve fölbukó fehér nyúlként
a verdeső vérétől rozsdásodó avaron.

Köves István

KÖVES ISTVÁN
(1938.03.29. - )

Költő, drámaíró. Amit tud, azt nem a JATE Bölcsészettudományi Karán, vagy a Színház- és Filmtudományi Főiskolán tanulta, ott csak diplomákat szerzett. Életét (eddig) az irodalom és a könyvek jelentették: néhányan az ELTE Egyetemi Könyvtárának főkönyvtárosaként, a Magvető Kk. lektoraként, a Magyar Ifjúság, illetve az Ifjúsági Magazin irodalmi szerkesztőjeként, a Pécsi Nemzeti Színház, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió dramaturgjaként és számtalan irodalmi kör, klub, társaság alapítójaként, antológiák szerkesztőjeként emlékez(het)nek rá.
Versei és novellái elhíresült antológiákban, országos folyóiratok, heti- és napilapok hasábjain olvashatók, s újabban a világhálón (bővebbet a Google és a Facebook) is megtalálhatók.
Megjelent kötetei:
MIDLIFE CRISIS (London, 1967)
VOLTOMIGLAN – VOLTODIGLAN (Bp., 1975)
BLUE BOX + BLACK BOX (Bp., 1986)
BABÉRT BABÉRT (Bp., 1987)
AKKOR IS BOLDOGOK LESZÜNK (Bp., 1991)
EGY/SZEM/TANÚ (Szeged, 2002)
TÖRT/ÉN/ELEM (Szeged, 2004)
KUPLERÁJBAN NINCSEN SZŰZLÁNY (Bp., 2016)
ULICKAJA SZOKNYÁJA MÖGÉ BÚJVA (Bp., 2017)
NA, NEHOGY MÁR, KEGYELMES URAM! (Bp., 2018)

Tovább a kategóriában: « Sapkám alatt Fázisrajzok »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned