KIALUDT ÖSZTÖN-PARADIGMÁK


Miért kell, hogy durván, másnaposan vergődjék az első, együtt-töltött romantikus
éjszaka? A szerelmeskedésben résztvevő adószervek hérosz-párharca miért annyira
nyálváladék-termelő, hogy az már egyenesen undorító?! Felgyülemlett késztetések
orgiáiban elviselhetetlennek miért érződött a Mindenség extázisa? Két összeolvadt
egységben egyesült testben túlélhetjük-e önmagunkat? Vajon nem változunk-e meg,
mint selyemgubóban továbbfejlődött pillangók sehogy minden beteljesedett örömnek
Hóhér-Halál lehet egyedüli jussa?!

Két androgün-lélek feküdt ünnepi magasztosságban egymás mellett, s azt képzelte ez a
Világok rendre, mely öröktől fogva elrendeltetett. Tudható sokszor úgy tapogatódzunk
biztos jelenünk fészkében, mintha kráter-mély bányában drágaköveket kutatnánk.
Nemiségünk gyöngédebb kontúrjairól időről-időre hajlamosak vagyunk megfeledkezni,
hogy előtérbe kerülhessenek szőnyegek alá söpört, csökevényesedett állati ösztöneink.

Közelképpé tisztul a kinti Kozmosz csillag-zápora; ragyogva csillogó meteora letisztulni
látszik, ha sugárzó szemek glória-felhőibe belenézünk szerelmesen. Rejtőzködni még
kitartott egy-egy visszaforgatott szerelmi csók, mely örök halhatatlansággal viselős. –
Anyajegyek a köldök középpontjában s a hát bordázatán, mint titkos rejtjelek egy
mozaik-kirakósán. Amint magunk is leereszkedünk lebegőn a tudattalanba érthetővé
válhat minden érzelemmel is manipulálható változás. Közös, lekódolt dolgainkat
varázskörébe vonta a gyógyírszagú megváltás!

Utoljára frissítve:2021. február 06., szombat 22:04
Tovább a kategóriában: « Hazudok A krumplinyomó »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned