- Írta: Csikai Gábor
- Kategória: Versek
- Megjelent: 88 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Félelem nélkül
ázott fáradtság ólmát cipelem én
a tegnapomból hurcoltam idáig
aztán belőle végül is mi válik
mikor a mostok kiömlenek elém
és a majdoknak sikoltó tengerén
felém a holnap tört mosolya száll itt
aztán elborít mint a remény állig
akkor engem már nem rémiszt e rém
hiszen ami volt nem lesz többé soha
árnyakban fullad a fényeknek kora
csak én állok ott ahol mindig álltam
és lehetek majd bölcs is vagy ostoba
de szívemet már nem lepi el moha
belenézek én a csendekbe bátran
Csikai Gábor
1981. február 15-én születtem Csornán, de mindig is Kónyban éltem. A helyi általános iskola után a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomáztam. Jelenleg Kónyban, az IKSZT Faluházban dolgozom, és szabadidőmben nem meglepő módon írok. Első könyvem 2013-ban jelent meg, melyet azóta már 18 követett, versek, mesék, regény stb. Írásaim rendszeresen megjelennek a helyi lapokban valamint különböző internetes oldalakon, verseim pedig már négyszer szerepeltek a József Attila Vers-Dal Fesztiválon, valamint publikáltam a Kisalföldben és A Hetedik irodalmi folyóiratban. Költeményeimet megzenésítve játssza Lukács István, Kilián Imre és az Ősforrás, K-Ember zenekar, a SzeRBusz zenekar valamint a Verskoncert zenekar, akiknek Valami szép című lemezén négy versem is szerepel. És ez még korántsem az út vége.