Te is, én is

Te is hallod, én is hallom
kék szellőt sóhajt az alkony
tavaszt lehel, simogat
nyújtsd felé a karodat,

te is látod, én is látom
felhő ül a holdvilágon
incseleg, játszik veled
emeld rá tekinteted,

te is sóhajts, rásóhajtok,
lágy fuvallat, hátsó ajtók
szusszannak új illatot
beléborzongsz, itt vagyok,

megérintesz, megérintlek,
vágytam rá, és megint így lett
észvesztő varázslatát
eltáncolja fényruhád,

te is érzed, én is érzem,
ezer fájó sebből vérzem,
a mosolygó hold alatt
eggyé fűz a pillanat.

Hepp Béla

Hepp Béla vagyok, de aLéb, vagy éppen a_leb néven is publikálok, hol milyen átgondolatlan nicknévvel sikerült beregisztrálnom.
1961-ben születtem Budapesten, Zuglóban, laktam vidéken kölyökként, majd újra Pesten, és azóta is. Dolgoztam gyárban, voltam vezető, dolgoztam saját vállalkozásban, és hosszú ideig a közéletben is.
Kamaszkori íráskényszerem ma is őrzött verskezdeményei után jó néhány év kimaradással (és néhány apróbb visszabotlással) kezdtem újra írni és belelépni a netes publikálás egyszerűnek tűnő világába: 2006-ban a Digitoll és ugyanez évtől a Napvilág Íróklub, 2007-től a FULLEXTRA, 2008-tól hosszabb-rövidebb megszakításokkal a DOKK felületén. Ezeken a helyeken ma is rendszeresen jelen vagyok, de voltam a DunapART-on, a Héttoronyban, a magyarparnasszus.hu, a Cserhát Művész Kör oldalain, és sokszor vendégeskedhettem a Holdkatlan-ban.
Egy kötetem jelent meg a FULLEXTRA jóvoltából, Csöndes érintés címmel 2009-ben.
Írtam rosszabb-jobb mesefeldolgozást színpadra (Hamupipőke, Holle anyó), megjelenhettem pár folyóiratban (pl. Agria), néhány antológiában, de igazán ma is a netes publikálás közvetlen élménye, a kialakuló párbeszédek, az ezeken az alapokon formálódó emberi kapcsolatok, személyes ismeretségek élménye, amiben leginkább jól érzem magam.
Kedvelem a kötött formákat, a rímes, ritmustartó verseket olvasni csakúgy, mint írni, de hiszek a szó, a díszítetlen szöveg erejében is. Szeretem az alkotás folyamatát, és szeretem az önálló életre kelni képes verseket, írásokat.

Legfrissebbek a szerzőtől: Hepp Béla

Tovább a kategóriában: « Porta Visszaeső »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned