Parton

van-e, mi nem változott szavakká,
tengeridőbe loccsanó kővé, kaviccsá,

maradt-e annyi nincs még,
amit az álmok ragasztóanyaga
összetarthat,

lehessen halvány reménnyé
a felsíró kézben, amelyik érte
a lét rongyos könyvét
elölről újra fellapozza?

Legfrissebbek a szerzőtől: Csák Gyöngyi

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned