Ébredés

Csöndlepkeszárnyálmodban
cilinderrel a fejemen
meztelen álltam egy esős éjszakán.
A cseppek - súlyos súlytalanság –
fáradtan nőttek ki a földből,
megfontoltan támadva a sötét eget
pergették vissza a időt
az ázott aszfalt felett.
Elég! – kiáltottad, s már fel is riadtál
a mély belvilágból, amikor
én melletted, te pedig sehol voltál.

Benyó Tamás

1971-ben születtem Budapesten. Azóta sok helyen éltem, most éppen családommal Tata mellett egy kis faluban töltöm az időm nagy részét. Jelenleg szociális munkásként és művészeti terapeutaként dolgozom, de voltam raktáros, könyvkötő, könyvárus és ki emlékszik már arra, mi minden.  Gyermekkorom óta foglalkozom versírással, amely kezdetben menekülésül is szolgált önmagam és a kudarcokkal teli valóság elől. Első önálló kötetem mégis egy kisregény, mely tavaly jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában. Azóta sok idő eltelt. Most nem menekülök, nem keresek és nem kutatok. Igyekszem elfogadni, ami megadatott és azt is, ami nem.

Legfrissebbek a szerzőtől: Benyó Tamás

Tovább a kategóriában: « Hagyaték A Sámán ölelése »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned