Addig


Ha nyolcvan múltál korod
rád csukódik akár a kagyló
saját csendedben elmerülsz
jelened törékeny
egy bántó szó bezúzza
világod színpad, ismerős bútorokkal
csak üldögélsz jelenésre várva
egy végszóra, amihez csatlakozhatsz.
Addig kérdezzetek, míg itt vagyok!
Ne csak azt, bevettem-e a gyógyszert,
kérdezzétek, mire gondolok,
mit érzek legbelül, fűtenek-e vágyak
új virágzásra hosszú őszömön
félek-e a felgyorsult világban
ahol kihalnak ártatlan szavak
vagy megtévesztő álarcot viselnek?
Addig kérdezzetek, míg itt vagyok!
Ha a múltat elviszem magammal,
Volt bűneink szökkennek újra szárba,
hazuggá válik tőle a jelen
Ha a múltat elviszem magammal,
szép örökségünk herdáljuk el
emlékét a kertész dédapának,
ki verset írt, virágot ültetett
túlélte a háborút a kertész,
a költő elesett.
Addig kérdezzetek, míg itt vagyok,
a Rendező, ha kiír darabból
törlődnek a válaszok!

Zentai Eta

Zentai Eta vagyok, néhány szó magamról. Budapesten születtem 1938-ban. Mindent kicsit később csináltam, mint lehetett volna. Könyvtárosi diplomát már két gyerek mellett szereztem, és az írásba is nyugdíjasként szerettem bele. Pályázatokon indultam, verseim, novelláim, meséim különböző kiadóknál és online felületen jelentek és jelennek meg. Haikuim a Napút című folyóiratban, szintén
pályázatok keretében.
Jelenleg három irodalmi körhöz tartozom: A Faludy György Irodalmi Műhelyhez, az Irkához és a A Hetek kortárs irodalmi online folyóirathoz.

Legfrissebbek a szerzőtől: Zentai Eta

Tovább a kategóriában: « Perben a világgal Hazatérés »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned