70. Köztes idő

Fejét támasztva szekrény oldalán,
egyébként vízszintesen fekszik, kényelmesen.
Hat éve, vagy évezrede volt talán,
hogy Henryre talált, majd elhagyta a szerelem.

Fa rohanhat úgy a friss eső után,
mint ahogyan ő rohant a szerelem felé,
mégis elvesztette. Tétován, bután.
Szinte egész világa megrendült belé.

– Kútperemre ültem. Szakadék szélén,
kanyargós, csúszós ösvényen vezetett utam.
Rettenetet, olyat, nem láttam még tévén
sem, mint amit átéltem akkor, Uram.

Most fejem támasztom szekrény oldalán,
mr. Csont. Nézem a semmit, a mennyezetet.
Pár hét életemben itt-ott volt talán,
hogy elhihettem: valaki szeret.

a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés

 

 

Utoljára frissítve:2020. szeptember 06., vasárnap 12:11
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned