Le kell mennem a boltba

Le kell mennem a boltba. Mindjárt nyolc óra. A fene se kel hajnalban! Most meg sietnem kell a nappaliba, nehogy elkéssek a munkából! Home Office. Fel kell hívnom a főnököt, hogy lássa, szorgalmas vagyok! Kár, hogy napok óta nem tudott határozott irányt mutatni. Na, neki sem könnyű.
Csak el ne felejtsem, hogy le kell mennem a boltba!
Szájmaszk? Van. Végre. A szemüvegem remekül párásodik tőle. Hónalj szaga van. Nem tudom, hogy hogyan varrták, szállították, tárolták. De áporodott. Ki lehet ezt mosni?
Jó lesz a tegnapi ing még. Majd borotválkozom, mielőtt az asszony hazaér. Addig úgysem megyek sehová. Minek is mennék? Munkaidő van. Fel kell hívnom sok olyan céget, ahol nincs bent senki, mert mindenki home office-ban van, és így semmi szükségük arra, amit én kínálok, de kínálnom kell, mert ami értelmetlen, az kötelező.
Apropó! Kötelező. Kötelező a hónalj szagú, vagy csak ajánlott? Tegnap láttam egy mamit, aki szépen az álla alatt viselte. A tokáját eltakarta vele. Előnyös volt. Színben harmonizált a kabátjával. A nők aztán tudnak! És van neki olyan kabátja, ami ehhez a kifakult zöldhöz illik.
Még egy nyűgös biztonsági ember. Se curity, se zádé! Ő nem tud. És igaza van. Hogyan is tudhatna? Beütemezek még tíz címet, gyötröm magam, hogy felmutassam a „proaktivitást”. Milyen szép, hogy a „sales” szakmában nem értenek magyarul!
Már majdnem harminc éve annak, hogy egy akkori ismerősöm névjegyét bevitte a titkárnő az igazgató elvtárs-úrnak, aki egyszer csak kiszólt: „Gizike! Küldje be azt a sálas urat!”
Sales, sálas. Nem mindegy? Adjuk a bankot, mintha kötelező lenne amerikaiul beszélni, pedig ez a nyelv nem létezik, csak nálunk. Az leplezi le a provinciális beidegződéseinket, hogy nagyon „nem provinciálisnak” akarunk látszani. Az értékesítésben és marketingben dolgozó harmincas menedszer, vagy manager asszonyok képesek úgy fogalmazni szóban és írásban, hogy harminc év gyakorlat után is szótárért kiáltsak.
De jó, hogy most csak egy szóösszetétel ismétlődik: Home Office! Miért nem mondják úgy, hogy „otthon dolgozom”?
Én is itthon dolgozom. Az Email-eket CC-zzem, vagy Forwaldoljam a főnökömnek? Látnia kell, hogy az általa jóváhagyott egyenszöveg egyformán megy el mindenkinek. Kreativitás, mi? Ezért szereztem harminc év gyakorlatot! Ezért tanultam félfelsőfokon. Nehogy módosítsam a tökéletes marketing know how-t!
Know how! Mit tudom én, hogy hogyan kell élni ebben a világban. Ahhoz vírusnak kellene lennem.
Kellene még egy kabát, ami harmonizál a hónaljszagú színével, meg egy banyataliga, amit dühösen ráhúzhatok a fiatalabbak lábára.
Tegnap azt mondta valami okos, hogy egyedül menjünk a boltba. A gyerekek meg olyanok, mint a penészvirág. Ki kell mozdítani őket. Boltba szabad. Déltől, mert nem kelek hajnalban. Hogy is ne! Hogy rohannom kelljen, mert nyolckor hómofisz. Mindenütt jó, de már unom itthon. Az ügyfelek is otthon. Az idő szép. Kutyánk bezzeg nincs! Pedig sétáltathatnám.
Sebaj. Végre elkezdett beborulni. Majd négykor kijárok tilalmatlanul a boltba. Ha a gyerekek nem akarnak, nem erőltetem. A nagyobbnak fogytán a cigije. A kisebb lónyálat akar. Ő jön, hogy mellé ne nyúljak. Mert a drink az nem egyre megy a begybe.
Mennyi lesz jövő hónapban a fizetésem? Akkor is le kell majd mennem a boltba?
Betegről csak hírből hallottam. De bezáródott az életünk. A polcot megerősítettem, mosogattam is. Kintről tavasz illatú levegő jön be. Csípős kicsit! Hol a pulóver? Pull it over your head!
Löncsölhetnénk is! Aztán keressünk egy tiszta inget. Borotválkozni is kell. Mert romantikus séta gyanánt, hónaljszagú maszkban, a feleségemmel lemegyünk a boltba!

Ferenczfi János

Pár szó rólam...

Ferenczfi János vagyok. Hatvanhetes. Folyton újrakezdő. Túl egy kudarcos házasságon. - Két nagyszerű fiam van, egy új társam, s szerencsére sok kitűnő barátom. - Egzisztenciám, - mindenkor pillanatnyi....

1985-ben díjazottja voltam a Sárvári Irodalmi Körnek. - Aztán csend. - Kiálltam egy elv mellett, s ez nem volt kívánatos.

A kilencvenes években nem írtam, - eleget. - A Petra Alapítvány vezetőjeként kulturális szervező munkát végeztem.

A kétezres években tagjává váltam a RIM-nek, a Bohém Asztaltársaságnak, A Napsziget Alapítványnak, a Napszél Egyesületnek, satöbbi. - Közben kiálltam néhány elv mellett, ami nem volt kívánatos....

2009. szeptemberétől rádiós műsort indítottam IRKA címmel a Fúzió Rádióban. Ma a Muzsikus Rádióban tevékenykedem, a P_RéS című műsor gazdájaként.

Szerveztem és vezettem pódium beszélgetéseket, irodalmi esteket. Beszéltem megnyitókon, könyvbemutatókon, találkozókon.

Kötetem nincs. - Leszámítva a három nulladik kötetemet, - amelyek rendhagyó pódiumműsorok voltak.

Satöbbi.

Most pedig A Hetedik kitalálásával, megvalósításával, - szerzők és szerkesztők felbujtásával foglalkozom. - Álmodom, s az álmok egy része valóra válik.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned