- Írta: Szokolay Zoltán
- Kategória: Versek
- Megjelent: 131 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Azt a költőt itt milyen váddal
ítélnék el, ha feltámadna?
Ki fogadná be, ki szeretné,
akár csupán egy pillanatra?
S ha megszólalna, hova zárnák?
Csak tébolydába vagy börtönbe?
Szeparációs szorongását
mi oldaná, ha visszajönne?
Szakadt kabátját ruhatárba,
életművét egy pályázatra
be merné adni? Ki találna
noteszt a zsebében matatva?
Azt a költőt itt mi ütné el?
Tehervonat vagy piros mozdony?
Fotózkodnának tetemével,
kik nem hagyták, hogy verset mondjon.
Szokolay Zoltán
Szokolay Zoltán
1956. szeptember 9-én született Hódmezővásárhelyen.
Gyermek Orosházán, diák Egerben és Budapesten volt.
Költő, műfordító, versmondó-előadóművész.
Fülöpszálláson él.
Honlapja: http://www.szokolay.net
Művei:
Nyílegyenes gyalogút (versek, Írmag, 2017)
Kivételes találkozások (versek, DéEmKá Szeged, 2017)
Bottal a fövenyre (versek, Irodalmi Jelen könyvek, 2015)
Lassan, Atyám (versek, Írmag Könyvkuckó, 2012)
Betiltható bonctechnika (versek, Írmag Könyvkuckó, 2010)
Sörmentén Prága (útleírás, Hibernia Nova, 2002)
Keresem, akit képviseltem (publicisztika, Írmag Könyvkiadó, 1994)
Kovácsházi keresztút (dokumentumregény, Írmag Könyvkiadó, 1994)
Énekek összekapaszkodása (versek, Tevan 1990 --- eredeti címe A gyilkos megbocsát volt, melyet a kiadó önkényesen változtatott meg)
A fű majd újranő (versek, Magvető, 1985)
Az élő hal (versek, ELTE Eötvös könyvek, 1982)
Díjai:
Móricz Zsigmond ösztöndíj (1/2-1/2, 1981, 1984)
Radnóti-díj (versmondóként, 1984)
az Irodalmi Jelen költészeti díja (2016)
Mécs László-díj (2017)
E-mail cím: zoltan@szokolay.net