Megteremtelek

Érces Hold dorombol
égről gyapjas álmot...
Ma éjjel megint játszok.
Játszom, hogy árnyad vetül a falra,
s Én balga elhiszem, hogy valóság,
testet öltő igaz.
Lélekvigasz.
Ma éjjel játszom.
Látom szivárványt
formál szívhidad;
zizzen a tűz,
a szerelem vigad,
s e türkizcsobbanásban
egymásba olvad valóság,
és álom. Érzem
tündekáprázat leszel.
Megteremtelek.
Minden este megteremtelek.
Még meddig játszom?

Utoljára frissítve:2020. június 04., csütörtök 08:47
Vaskó Ági

Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem, Maglódon.
Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.
Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.
Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálán osztottam meg.
Szívhajtásaim antológiákban és négy saját verseskötetben szöktek szárba.
Könyveim címei:
• Hajnalfényű gondolat,
• Illanó idő,
• Csendből fakadt,
• VASKÓpéságok.


Érzelmeim dallamon- ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát.
A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.

Tovább a kategóriában: « Hallod a cinkét? Alig hihető »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned