Örök csendbe zárt anyák

Az örök csendbe hullott anyák
könnye bús eső az ablakon,
s az imbolygó, gyönge gyertyaláng
csak a bánatra jó alkalom.

Mert a konok hiányt nem lehet
csokorba kötni, mint a rózsát,
a ködbe veszett Édeseket
bebalzsamozta már a jóság.

Az örök csendbe zárt anyákat
virágok özöne se kelti fel,
a májusi első vasárnap
árvák mellkasára tenyerel,

s megfojtja odabent a sírást,
hiszen úgyis minden hiába,
és egyszer muszáj, hogy megbocsásd,
hogy elment, s ki se csöng a száma.
Sárhelyi Erika

1965 szeptemberében születtem Budapesten. 2003-2004-ben kezdtem írni, a neten publikálva a verseimet.
Kilépve a virtualitásból, 2008 áprilisában könyv alakban magánkiadásban megjelent Székely-Nagy Gábor és Savanya István alkotótársaimmal közös verseskötetünk, Adj jelet címmel.
2008 nyarán  meghívást kaptam Kapolcsra, 2010-ben pedig Pécsi Marcell vendége lehettem a Muzsikus Rádióban. A 2008 óta évente megrendezett VersDal Fesztivál mindegyikén részt vettem a verseimmel, melyek során több művem került már megzenésítésre.

2014 májusában első alkalommal szakmai zsúri előtt I. helyezést értem el egy országos verspályázaton, 2015 januárjában II. helyezett lettem egy rövid prózámmal szintén országos pályázaton, majd 2016 áprilisában önálló estemet tarthattam meg a XI. kerületi Malom Közösségi Térben. Régi álmom valósult meg azzal, hogy 2016. szeptemberének végén megjelent első önálló kötetem a Hungarovox Kiadó gondozásában, Hétköznapizanság címmel. Ezt követően 2019-ben második, "Betöltetlen terek" c. kötetem is napvilágot látott.

Legfrissebbek a szerzőtől: Sárhelyi Erika

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned