Mazel Món
 
1. Hexameterek

Látod, a Mazel tov hazakísér, benned az otthon,
konyhakredencből liszt, dara, morzsa, prézli a combra,
bő olivában serceg a nyers hús, sistereg, árad
szét az olajszag mind a panírillattal a házban,
benne a lelked, benne te mégsem vagy, szabadulnál,

fent, csak a fentből száll le, pilinkél rád a sötét ég,
fénypehelyernyő, bóbitaháló, csillagaranypor
villan a párló földi reményen, hátha kifogja,
hátha ma tényleg szikrapanírba forgat a crédó,
csillagos ég meg a törvény nyársa, mohó villája.

2. Hiátus

Ha minden indulással
messzebb jutsz, mint azt várnád,
ha mégsem érkezel meg,
a messze mindig messzebb,

ha egyszer úgy maradhatsz,
mint vízhajtás az égbe
törő vad szenvedélyből,
hogy csak fent gyökerezhet,

csak fent lehet az otthon,
a megkapaszkodásunk,
ha mindezt egybevéve
a messzit el nem éred.

3. Kegyelem

Egy mondat a kívánságról,
Immanuel szívügye izgat,
hogy átlépj, túl a határon,
amit az emberszív megsejt.

Egy mondatba sűrűsödve
két dolog tölt csordulásig:
a csillagos ég fölöttem
és az erkölcsi törvény bennem.

Egy mondatba sűrűsödve
a mazel belső szobája,
ne izgulj, úgyis megnyílik,
csukódik-nyílik, magától.
Címkék:
Értékelés:
(0 szavazat)
Miklya Zsolt

Fogyatékkal, hiányokkal születtem és nőttem fel, a nyelvet is hiányokkal együtt kaptam, mint egy csipkemintázatot. Gyerekként játékaimmal és képzeletemmel, kamaszként lázadással és fel-feltörő versforrással, felnőttként alkotó folyamattal és az inspiráció forrásvidékének tiszteletével próbálom kezelni a helyzetet. Így születnek – többek között – a verseim.

Kapcsolódó elemek

Legfrissebbek a szerzőtől: Miklya Zsolt

Tovább a kategóriában: « Szürkéből szürke Medve-szonettek »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned