Hajnalocska

Száraz ág hogy zörög?
Mint rezgő csontsereg,
lengő bordák között
langyos szél őgyeleg.

Rúg a láb, görcse nem
ébredt még fel, tudom,
tűnök lábujjhegyen,
míg írom otthonom.

A hajnal már közel,
gépem felzümmög épp,
fáradt őr felfigyel,
behűti light sörét.

Szélcsengő, bordasíp,
fűszál két ujj között,
műhelyünk nyitva még,
mennyünk elköltözött.
Címkék:
Értékelés:
(0 szavazat)
Miklya Zsolt

Fogyatékkal, hiányokkal születtem és nőttem fel, a nyelvet is hiányokkal együtt kaptam, mint egy csipkemintázatot. Gyerekként játékaimmal és képzeletemmel, kamaszként lázadással és fel-feltörő versforrással, felnőttként alkotó folyamattal és az inspiráció forrásvidékének tiszteletével próbálom kezelni a helyzetet. Így születnek – többek között – a verseim.

Kapcsolódó elemek

Legfrissebbek a szerzőtől: Miklya Zsolt

Tovább a kategóriában: « Juhász gyula ismeretlen töredéke Szürkéből szürke »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned