Tükröződés

Tükrök.
Csak éles szilánkok a hóban.
Vétlen fénytörés.
Könyörületesség lebeg odalenn,
világvége készül egy alvó ólban.
Két karó most és kereszt a testem.
A kristályokat nézem –
mindben egy-egy itt feledett szívverés.
Köteg forró véna lobog bennem
és idegszálak –
karjaimban neurotikus ölelés.
Törzsembe oltva nehezek a tagok.
Az irgalom köztünk lopva jár.
Csak magam vagyok,
most üvegarcod alá kuporodom.
Szemedben holt tenger árad.
Én kövek közé hordom az otthonom.

Utoljára frissítve:2020. március 05., csütörtök 18:46
Bánfai Zsolt

Bánfai Zsolt vagyok, 1965-ben születtem Mohácson. Itt érettségiztem a Kisfaludy Károly Gimnáziumban, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karának Idegennyelvi Tanszékén végeztem.

Német nyelv és irodalom szakos tanár és szakfordító vagyok. Életem meghatározó részét jelenti a zenén és természetszereteten kívül a szépirodalom, ezen belül is a versek. Rengeteg verset olvasok, tisztelem a magyar költészet nagyjait és a nívós kortárs költőket. Számomra meghatározó József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes és Nagy László életműve. Megjelentem művészeti magazinokban és több irodalmi folyóiratban is:

ELŐRETOLT HELYŐRSÉG
BÁRKA Online Folyóirat (megjelenés folyamatban)
HOLDKATLAN Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat
SZÓZAT Irodalmi és Társadalomkritikai Folyóirat
HÉTTORONY Irodalmi Magazin
A HETEDIK Irodalmi Folyóirat
LENOLAJ Kulturális Online Folyóirat
ARANYLANT Irodalmi és Művészeti Magazin

Legfrissebbek a szerzőtől: Bánfai Zsolt

Tovább a kategóriában: « Szolmizáció Arctalan »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned