Szolmizáció
 
Dór dalia vagyok, végül dísztelenné érett férfioszlop.
Réveteg pillér a főtemplom lépcsőin.
Mily rozsdásra vált köröttünk a lugas – te belül és mögötted én.
Fásult redőkbe bújik arcunk. A szív túlcsordult kőedény.
Szóval tartalak, mint akkor, az utolsó vacsorán.
Látod vesszőkön hajlani az alkonyt?
Titokká színez pamlagán az éj. Mozdulatod örökkévaló.
Dómkertben moha, feltört dió. Szivárog szemünkből a tó.

Utoljára frissítve:2020. március 05., csütörtök 18:42
Bánfai Zsolt

Bánfai Zsolt vagyok, 1965-ben születtem Mohácson. Itt érettségiztem a Kisfaludy Károly Gimnáziumban, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karának Idegennyelvi Tanszékén végeztem.

Német nyelv és irodalom szakos tanár és szakfordító vagyok. Életem meghatározó részét jelenti a zenén és természetszereteten kívül a szépirodalom, ezen belül is a versek. Rengeteg verset olvasok, tisztelem a magyar költészet nagyjait és a nívós kortárs költőket. Számomra meghatározó József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes és Nagy László életműve. Megjelentem művészeti magazinokban és több irodalmi folyóiratban is:

ELŐRETOLT HELYŐRSÉG
BÁRKA Online Folyóirat (megjelenés folyamatban)
HOLDKATLAN Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat
SZÓZAT Irodalmi és Társadalomkritikai Folyóirat
HÉTTORONY Irodalmi Magazin
A HETEDIK Irodalmi Folyóirat
LENOLAJ Kulturális Online Folyóirat
ARANYLANT Irodalmi és Művészeti Magazin

Legfrissebbek a szerzőtől: Bánfai Zsolt

Tovább a kategóriában: « Viharmadár Tükrözödés »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned