46. Henry megnézeget

Henry dolgozni menne reggel.
Szembe fúj a szél.
Csak megy tágra meredt szemekkel:
egy jó segget remél,
hogy ráfeszül a nadrág, szoknya.
titkon les a barom.
Hangulatát el csak az rontja,
hogy nem is akarom.

Mert Henry vénül. Tudja jól,
hogy már leáldozott.
de hogyha valaki lehajol,
szeme, az átkozott,
még odatéved rendesen
szívét fájdítani.
Végigsiklik a feszesen,
legyen kislány, vagy mami.

De Henry disztingvált barom.
Nem tolakodó.
Hogy a szememet éppen hova rakom?
Ahova nekem jó,
nem ártok vele senkinek,
ha az úton megnézegetem.
Becsukni? Ugyan minek?
Az ötlettől megáll eszem.

a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés

 

 

Utoljára frissítve:2020. február 06., csütörtök 17:48
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned