Ha lift lennél
 
s felvonnál parkettás szobádba
tekintetem tapogatná tested szétszórt íveit
csuklódon csókom bilincse csüngne
válladat vérpehely vallomásom masszírozná
ötleteimet önként öledbe tetézném
ráncos lepedőként gyűrődnék combjaid közé
hónaljad harmatán halmozódnék
nyelved nyála beledagadhatna a számba
hús a húsban fekhetnénk ágyadon
köldöktől-köldökig egymásba vájnánk
mellbimbóid szétrobbannának a gyönyörtől
csupasz ágyékod kifosztva pihegne…
ha lift lennél.
Szalma Ferenc

'74-es vagyok, félszavakból is megértem magam. Tizenhat évesen kezdtem versféléket fabrikálni, először lányoknak, majd a fióknak, végül a szőnyeg alá. Főként a férfi-nő kapcsolat tétova tépelődései és a marcangoló szerelem mocsárba fojtása jellemez. Tehetségtelenségemet vad erotikával és festői iróniával fűszerezem, így keserédesen lágy és abszurd képeket karcolva olvasóim homloklebenyére.

Legfrissebbek a szerzőtől: Szalma Ferenc

Tovább a kategóriában: « Férfilény Taníts! »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned