Tövisek

szigorú Dédapám most megkövetném
pedig kerültem volna
amikor Szülémhez mentünk látogatóba
feszengtem
mert szemében szigorú mércét láttam
hümmögött csak ha Anyám eléje tolt
azt hittem vörös hajam miatt
de később
egy vasárnap délelőtt a templomajtóban
Isten megmutatta hogy milyen valójában
százhatvanöt centije az emberek fölé magasodott
egyenes orra még feljebb került
ámulva néztem fekete csizmás
ünneplős alakját
hegyes állával néha biccentett erre-arra
fehér inges nyaka mereven tartotta a fejét
mint másik nagyapám lovát a szemellenző
mindig előre
szó nélkül ment a presbiter sorig
akkor jöttem rá
hogy Szibériában megfagyott szíve
a fájdalomtól kemény
titok volt ez
súlyos titok egy gyermeknek
és oktondiságomban később még azt is elhallgattam
hogy Cs. István a Dédapám

Utoljára frissítve:2019. november 07., csütörtök 18:00
Kosztolányi Mária

Kosztolányi Mária
1955-ben születtem Bogyiszlón. Erdőit, mezőit, vizeit járva nőttem és hoztam magammal Nagyszüleim, kedves iskolám és a falu könyvtárának értékeit.
Székesfehérváron technikumot, Veszprémben szakközép-iskolát, főiskolát végeztem. Szakmám építőipari technikus, végzettségem szerint pénzügyi, számviteli szakember, mérlegképes könyvelő vagyok.
Veszprém megyében, Öskün élek. A sors vargabetűit járva dolgoztam ládagyártól pénzintézetig sok helyen. Közel 20 évig az építőiparban, ám a költészet velem volt mindig.
Várt türelmesen, csak betegségem alatt sürgetett kicsit, de már tudom, hogy lesz elég időm a megíratlanokra is.
Pár éve jelennek meg írásaim internetes lapokban, oldalakon, antológiákban. Verskötetem nincs.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned