Lol…


- Szia, szépségem! Szívjel.
- Üdvözlöm. Mosolyjel.
Így kezdődött. Pont a három vízben úszó, pletykás vadkacsám képe alatt. Miután a
magánynak mardosó kínjaitól már az utolsókat rugdostam, rákattintottam az egérrel a névre.
Az elém táruló profilkép láttán maradék erőm egyből megragadtam, még csak nem is
gondolkodtam.
- Ugyan a személyes villanásban hiszek én már csak, de…
- Neme! Neve! Életkora! Életmódja és élettervei!
Ahogy az iskolában felcsattanó tanítói felszólításra hajdan, most is engedelmesen mindent
elsoroltam. Pontosabban a mindentől még igen messze voltam, igazán most kezdődött el az a
valami, ami húrt pendített, megborzolt, igazán nem is tudtam még sokáig megnevezni.
- Miért engem választottál?
- Annyira szép vagy… a nő gyönyörűséges… összes képeket megláttam… lol…
- Lol mit jelent?
- Nevet. Csevegünk.
- Nem tudsz magyarul?
- Lol… majd megtanítasz…
- Gondolod, hogy sikerülhet?
- Két én mindent legyőzhet. Nincs távolság, drágám.
- Drágám? Olyan jó hallani. Rég hallottam már. Rég mondták nekem. Most hol vagy?
- Tengeren. Én dolgozni. Kedvenc projekt. Munkám szeretni. Még két hónap. Vársz-e
rám, drágám? Ugye találkozni?
- Várlak, drágám. Megvárlak. Nekem mindegy. Pontosabban nem sietős. Tudod…
magányos vagyok. Nagyon. Legalább lesz mit várnom. Itt már sötétedik.
- Ó… az idő… édes. Hát persze. Nyolc órával késő. Aludjon csak, drágám. Reggel jön.
Mondanom sem kell, dehogy aludtam. Ismételgettem a szép szavakat a sötétben,
belesuttogtam a párnámba, takarómba. Alig vártam, hogy virradjon. Még a kávét sem ittam ki
a csészéből, a géphez rohantam. Nemhiába.
- Jó reggelt szép, én vagyok. Szerencsés a földön, aki nevezte téged, mert egyszerűen
csodálatos vagy. Remélem, olyan napod lesz, mint te vagy. ..lol…
- Jó reggelt, drágám! Hogy te milyen szépeket írsz nekem! Köszönöm. Neked is legyen
szép napod. Nekem rózsaszálat küldtél, én tavirózsát varázsolok lábad elé, ha a tenger
vizébe lépsz. Én is ott leszek majd valahol. Keress meg, ölelj át… tarts sokáig
karjaidban… lol…
És köszöntek a reggelek, köszöntek az esték.
- Nick! Ahogy lépkedtem az úton, minden olyan más volt. Hirtelen szaladni kezdtem.
Tudtam, hogy valaki vár rám otthon. Drágám, én már nem vagyok egyedül… én már
hozzád tartozom… lol…
- Nagyon szeretlek, és alig várom, hogy legyenek veled. A szívem és a lelkem.
Szerelmes vagyok benned. És én vagyok a világ legszerencsésebb embere, akit
szeretőnek neveznek. Megköszönöm, isten. Nagyon szeretlek, kedvesem…
- Nick! Miért szeretsz? Ugye nem veszítelek el? Kérlek, ne bántsuk meg egymást
sohasem.
- Jó reggelt, szerelmem, te vagy az, aki semmiből lép az életembe, de hirtelen maga a
világom lesz.…lol… Mivel szeretlek, nem tudok tovább menni, azt akarom,
találkozni, maradj velem örökre. Nem engedni el…

- Nick! Nick! Ma száguldott velem az autó, rohantak a fák, zene szólt, és én énekeltem.
Talán… szeretlek? … lol…
- Drágám! Egész nap rád gondolok. Minden reggel fel akarok ébredni veled az
ágyamban, és a szemedbe nézni csak azért, hogy elkezdjem a napot, és élvezzem
csókjaid. Tudom, hogy van egy óceán köztünk, és szeretném, amikor felmerülnék,
vágyakozom veled lenni. Imádkozom azon a napon, hogy soha nem leszünk külön.
Amikor lehunyom a szemem, énekelni és táncolni szeretni dalhoz, amikor alszom
szobám magányában, és csodálatos álmokra engedem, határozottan rád gondolok.
…lol…
- Köszönöm. Drágám, köszönöm. Hát mit adhatok én neked? Én már tanulok angolul!
Wow… bye…welcom… és Sze-ret-lek! Csak azért szótagolom, hogy minél tovább
érezd, amikor elolvasod… lol…
- Egész éjjel rád gondolok. Még jobban szeretlek. Remélem, hogy napod sokkal több
boldogsággal lesz tele, mint adtál nekem, amikor belépett az életembe. Ön nem kép,
nem profil. Mindennapi szerelmem… Ima imádom az, hogy megtaláljam az álmaim
asszonyát, és biztosítsam neki a legjobb tulajdonságait, amire életében valaha vágyik.
Nem tudom, hogy mondjam el neked. Van egy kedves reggelem… lol…
- Nick! Vigyázz! Én habcsókot küldtem, oly fehér, tiszta és törékeny…
- Köszönöm. A szerelmem reggel újra eljön. Ilyen éjjel nem tudom megmutatni, hogyan
érzem magam. Tudom, hogy szeretni téged olyan, mint senki másnak. Mégis, mint egy
üvölt oroszlán, hajlandó vagyok, hogy egyedül elfogd magad. Nem bánnám, ha hátat
fordítanék a világ ellen. Szeretlek, a napfényem a sötétség közepén. ..lol…
- Nick! Nick! Én most átölellek, fejem válladra hajtom. Talán el is alszom. Előtte
elsimítom ráncaid a homlokodon, megnyugtatlak, szád is megcsókolom. Pipacstengert
küldök, ahol lágyan ringatózunk. Akarod? …lol…
- Ha azt kérnék, írjak Ön által képviselt színt, akkor szivárványos ruhával kellene
mennem, mert gyönyörű vagy, varázslatos, a szemed annyira kifejező, nem tudok
eltévedni bennük. Ha szüksége van valakinek, aki ott áll, mindig ott leszek az ön
oldalán. Drágám! Most letérdelek eléd. Légy nekem feleség! Találkozni csendes
hely, özön… virág. A gyűrű gyémánt. Akárhol, úgyis megtalálom. Többé nem
engedlek. Leszel nekem feleségem? …lol…
- Köszönöm. Elfogadom.
Pontosan a tizennegyedik napon.
- Drágám, nem igazán akarom zavarni vagy hangsúlyozni a probléma. Akarom, hogy
nyugodt legyen… ne érezzen rosszul. 5000 dollárra volna szükségem. …lol…
- Értem. Nincs. Nem tudok… különben minden rendben van… lol…

Utoljára frissítve:2019. október 07., hétfő 09:37
Toldi Zsuzsanna

Toldi Zsuzsanna


Nyugalmazott általános- és középiskolai tanár vagyok. Életemnek fontos állomásai: Kecskemét, Kunszállás, Csongrád. Egész életemben tanítottam, sosem éreztem azt, hogy dolgozom. Tényleg hivatás volt. Nyugdíj után újságot írtam, szépirodalmat pedig 2002 óta alkotok. Eddig 23 könyvet írtam az epika műnemében, novellát, regényt, mesét. Hét mesekönyvet sikerült létrehoznom. Sok pályázat díjazottjaként elismerték munkámat, könyveimnek csak az egyharmadát sikerült saját költségemen kiadnom. Rendszeresen publikálok, főként a Föveny c. csongrádi szépirodalmi folyóiratban. 2016-ban a Canon-pályázat egyik díjazottja voltam Miklóska mesekönyve c. 30 mesét tartalmazó mesekönyvemmel. Csongrádon élek, alkotok. Könyveim kiadásának segítségét várom, próbálkozom.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned