Megjelölt madarak

úgy leámul rólad a kép
tudom képtelenség
de idehallik
csendes szívverésed
ártatlan/boldog mitsemértése

csak szófogadóan
tetted, amit mondtak
néha többet is, mert vitt a hév
körülötted a lusták elhulltak
a kényelmet szerették

hitted a lehetetlent
lesz béke, van béke, máris itt
s amit kifacsartak másokra hagytad
hitted a hazát -
olyanok, mint te sokan voltak

ártatlanok
nem mosták kezeik
nem tettek hangosan nagyot
rábízták az időre, oldja meg
az meg is tette

igaz, emberek kezét festette
vele véresre

nem gondolkoztál olyan mélyen
hogy belefúlj
ezért ért az összeomlás
váratlanul
mi jobb van ennél
testvériség-egyenlőség-szabadság?

mikor a demokráciák hazudtak
alakot váltottak
szétfolytak, összecsomósodtak
tetted, mit kellett s miket hittél
rendesek voltak
nem csúnyák ezek az eszmék
az élet-halálról is azt vélted, amit más
jön, van, lesz feltámadás

csak mikor közelebb jöttek
és neked mentek
kezdett töredezni benned
az addigi rend

szerettelek úgy ahogy voltál
tudatlannak
barna medvének
lomha vénnek
nyurga kamasznak

bár csak akkor hozott össze a sors
amikor már semmi közünk
sem lehetett egymáshoz
a volna, a mintha
az elképzelés

hazai ágyat vetve szülőföldünk
magas- hegyes
szálkás-szeles göröngyös terepén
visszaszállított múltunkba
mi sosem volt
de értettük egymást
a szó is a régi volt

most árvult szívvel ülünk
kétfelén a világnak
letagadva még azt is
amit pórusaink kiáltanak
hogy egyazon sárból-porból-vízből
gyúrtak ilyennek-olyannak
ami fáj ugyanúgy fáj
vágyaink egyformán zuhannak
alá
s az ég, a föld és kettő közt, ami van
azzá tett, amivé lettünk
megjelölt madarak

2019-08-28

Utoljára frissítve:2019. október 06., vasárnap 15:41
Nászta Katalin

Nászta Katalin
Kolozsváron születtem, 1950-ben. Írással még általános iskolában kezdtem foglalkozni. Első versem a Korunk folyóiratban jelent meg, majd később az Utunk, Igaz szó, Ifjúmunkás, Echinox irodalmi lapokban, újságokban. A Varázslataink c. antológiában a legújabb költő nemzedék közé soroltak. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István színművészeti Főiskola elvégzése után Sepsiszentgyörgyre kerültem, színészként. Színészkollegáimmal készült interjúimnak otthont megint a Korunk adott, Kántor Lajos személyében. 1989 őszén, még a Ceausecu éra idején települtünk át családostól Magyarországra. Zalaegerszegen a Zalai Hírlapban jelentek meg verseim, a Lüktetés c. antológiában is szerepeltem velük, színész interjúimnak pedig a Pannon Tükör, és a Film Színház Muzsika is teret engedett. Két év színészkedés után a zalaegerszegi Hevesi Sándor színházban szerződésem megszűnt, újabbat nem kerestem, a városban akartam maradni, iskoláskorú gyermekeim miatt, akiket megviselt az áttelepülés. Az ország-váltás, az új világgal való találkozás nyitottá tett a hitvilág iránt is, amihez kisgyermekkorom óta öntudatlanul is vonzódást éreztem. A Bibliát immár kézbe vehető, és hittel való olvasása kimeríthetetlen erőt nyújtott a nehéz időszak elszenvedésére. (A színházi világból való kikerülésem után kénytelen voltam mindenféle munkát elvállalni, mint szállodai munkás, betanított, varrodai, mosodai alkalmazott, gyermekfelügyelő. Majd biztosítási üzletkötőként vonultam nyugdíjba, egyéni vállalkozói státusban) Hitéleti tapasztalataimat a német Omniscriptum kiadó kérésére, blogbejegyzéseimből állítottam össze könyv formátumba Vajúdás címmel. Majd 2015-ben a kiadatlan verseimet rendeztem kiadásra Te tudsz engem, Uram címmel. Színészinterjúim kötete: Thália erdélyi napszámosai, 2018-ban jelent meg a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadónál, az erdélyi Communitas és RMDSZ támogatásával. Második verses kötetem Ének az élőknek, a Magyar Elektronikus Könyvtár után az Underground kiadónál látott napvilágot ugyanebben az évben. Majd B. Tomos Hajnallal közös kötetben debütáltam internetes grafikáimmal: Van ilyen? címmel. (MEK)
A Pannon Tükör, és különböző internetes irodalmi folyóiratok, portálok – A Hetedik, Káfé-főnix, Lenolaj, Hetedhéthatár, Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, Gondola Kulturális Magazin közlik verseimet, írásaimat. Ez utóbbi két oldal szerkesztőjeként is tevékenykedem.
De ezek mind száraz tények. Ami igazán érdekes, amiről beszélni, vagy gondolkodni érdemes, azokat versben írom meg, vagy a blogomban, vagy egy kollegámat faggatom. Még mindig van kérdésem és mondanivalóm.

Tovább a kategóriában: « Ismétlés nélkül Bomló létben »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned