Henry az ágyon

Henry most hasal az ágyon,
és dolgozik veszettül.
Nyelve jár gyorsan egy lányon,
aki fene mód örül.
De ne mondja Henryre senki sem,
hogy egy perverz állat,
Ha látja őt pár kandi szem,
ő sem perverzebb nálad.

De Henry most se lát, se hall.
Most van az elején.
A nő az ágyon majd meghal,
de bírja még szegény,
bár Henry, amint észleli,
már nem sokáig tart
türelme, de még élvezi.
Abba nem hagyja. Majd.

Csak dúl tovább a küzdelem
a gyűrött lepedőn,
Henry nem kérdi, jó velem?
De a válasz: Teremtőm!
És szól egy hang az égben fenn:
No csak! Fülem mit hall?
Engem hívtál, édesem?
Nincs válasz? Semmi baj!

a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés

 

Utoljára frissítve:2019. szeptember 13., péntek 20:24
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned