Henry verset ír. Megint

Henry egy füzetbe szemetet ír.
Csak sorjázza a szavakat.
Mindegy, bármit elbír a papír,
amíg ki nem szakad.
Csupa gibberish, blabla, trahó,
és prutli a szöveg,
de Henry feje nem fáj attól,
hogy majd ki érti meg.

Henry ismeri a moderneket,
olvasott elég sokat.
Maga szintjén meg nem reked,
mert utánoz másokat.
De esze az sok van, és ravasz
őkelme azért,
pontosan tudja, hogy van az,
hogy a plágium semmit sem ér.

Hát Henry saját füzetébe
csak sajátot szemetel.
Összevagdos a keverékbe
amit csak föllel.
Híres költő, bár nem ismert
annyira errefelé?
Már jöhet is a keverékbe,
ha adagolása elég.

 

a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés

 

Utoljára frissítve:2019. szeptember 13., péntek 20:26
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

Tovább a kategóriában: « 9. Henry sportol 11. Henry az ágyon »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned