Magánterület

Mondd, amice,
mit számítanak már
egy halott király törvényei?
Ki őrzi meg
széteső emlékei közt
vézna testének
feszülését,
az utolsó, értelmetlen
szavait? Hiszen
egy volt ő csak a sok
közül. Elfelejtik
majd, akár
engem itt, a porban,
a verítékező ég
alatt…
hagyjuk. Összezavarja
gondolataimat
ez a barbár vidék,
ez a meddő
kánikula. Szomjas
vagyok. Hol van már
a limonádé?
Az istenekre,
amice, itt

áll az idő –

Siska Péter

1984-ben született Nyíregyházán. A Miskolci Egyetemen végzett, magyar szakos tanárként dolgozik. Verseivel 2004-ben a Kaleidoszkóp Versfesztivál díjazottjai közé került, és még ebben az évben tagja lett a Fecske Csaba által vezetett Új Holnap Stúdiónak, illetve a Fiatal Írók Szövetségének. Publikált többek között az Új Holnap, Zempléni Múzsa, Ex Symposion, A Vörös Postakocsi, Partium c. folyóiratokban, illetve több antológiában. Kötetei: Sztázis (2013), Párhuzamos királyságok (2015).

Legfrissebbek a szerzőtől: Siska Péter

Tovább a kategóriában: « Gyarlóság Eladó sorban »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned