Permafrász

Klímakutatók szerint a tundrán,
Szibériában embertelen sok,
vagy inkább emberiségnyi metán
szabadul ki a földből nemsoká,
talán huszonöt-harminc év múlva,

vagy még előbb. Kétezer-tizennégy
óta hét furcsa, rejtélyes krátert
fedeztek fel a térségben, melyek
eddig jégbörtönükben pihenő
metántömbök meglazulásával

s kirobbanásával keletkeztek.
Kezdetben nagyobbacska fagypúpok
beomlását azonosították –
mulatságosan pingó a nevük,
így becézném a pingvineket, ha

becézném őket. De ez ritkaság.
(Mondjuk, ha így haladunk, kolesznak
hívom majd a kolibrit a Vértes
árnyas pálmafái közt, flammernek
a Balaton-mocsárban gázoló

flamingót, palinak a Hortobágy
tágas szavannáján legelésző
impalát.) Egyszóval rövidesen
kiolvad a permafroszt. És akkor
lesz nemulass, klímamigráció,

nem öt-, tízezer kilométerre:
víz alá kerül fél Európa,
fele annak, amire gondolunk
Európaként. És közben persze
élhetetlenné válik a bolygó.

De megbolondul az élővilág
úgy en bloc, jelentkezzen, akinek
nem szóltak, hogy feljebb vándorolnak
északnak invazív rovarfajok,
„részeg erdő” jelez földcsuszamlást –

s mindez nem jövőkép, hanem már a
jelen. Északnyugat-Spanyolország
medvéi ébren maradnak télen,
a gólyának is bőven megfelel
nálunk kibekkelni a februárt.

Miért kell még mindig fokozni a
fokozhatatlant, fúrni a krátert,
elpingósítani lakhelyünket –
szeretem koleszt, flammert és palit,
de itthon csak természetfilmeken.

Utoljára frissítve:2019. február 01., péntek 19:12
Simon Adri

SIMON ADRI

Simon Adri szakmai önéletrajza

1974. augusztus 22-én született Szegeden.

1992 és 1998 között tanulmányokat folytatott a József Attila Tudományegyetem magyar, illetve irodalomelmélet és interpretáció speciális képzés szakán. Középiskolai tanári diplomáját 1998-ban kapta meg. 2010-ben OKJ rendszerinformatikus képesítést szerzett.

1998 és 2005 között Budapesten élt, ezt követően Szegedre költözött, majd 2010 óta ismét budapesti lakos.

Kötetei: Komplemente (2010), Földerengés (2015).

A Spanyolnátha, a Magyar Napló, a Parnasszus, az Irodalmi Jelen stb. szerzője. 2010 és 2014 közt a Gondolat Kiadó szöveggondozója. 2010 és 2012 közt a Dokk irodalmi portál, 2014-től a Holdkatlan szépirodalmi és művészeti portál szerkesztője. 2017 májusától az Irodalmi Jelen kritikarovatának szerkesztője.

2013-ban és 2018-ban NKA-ösztöndíjban részesült.

2015 óta a Magyar Írószövetség tagja.

2019-ben Bella István-díjban részesült.

 

Tovább a kategóriában: « Évszakváltó Harkályok bosszúja »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned