Valóság ver

Nincs semmi ihletem, se jó, se szép,
se jövő köröttem, bennem,
nem vidít fel ösztönöm
s hogy naponta van mit ennem.

Valóság ver, ölel, vesz körül,
ennek csak az ördög örül,
vagy még az se tán.
Ha mégis, esetleg, netán
ez a valóság valamit jelenthet,
én mozgósítom magam,
a félholt regimentet.

De nem jelent egyebet,
csak rutint, amivel kenyeret falok,
amitől aztán élő sejt, szövet,
szervezet vagyok,
de mérhetetlenül árva.
Fáradtság, szürkeség, pénztelenség
tapos az őszülő magányba.

 

 

Megjelent A Hetedik 2019. januári nyomtatott számában.

Utoljára frissítve:2019. március 05., kedd 16:00
Kasza Béla

Nagyon fiatalon születtem, s bár közel voltam a korai felnőtté váláshoz, ez a folyamat több évtized után sem fejeződött még be.
Tovább a kategóriában: « tus Esik »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned