Megérteni kell

Áll, mint Katiban a családi történet,
Az Életben, láttuk, minden megtörténhet.
Belső tartású úri népek voltak,
Urizáltak tán, míg mások robotoltak,
Felfigyeltek rájuk, ez lesz egy külön ének.

Törd meg a gerincét, erre ment a játék,
Börtönben Júdások lesznek majd a Máték.
A gyerekekért mindent meg kell tenni,
Aláírja, hogy fog még jobban figyelni,
Külön fogok szólni, hogyha jenkit látnék.

Vermes György

Ránézek sárguló anyakönyvi kivonatomra és meg kell állapítanom, hogy életem kétharmadát már meghágtam, miután másodperceken belül túllépem a 68. évemet, tehát az én életem már a lemez 2. oldalának közepe felé tart.
Ilyenkor az ember megszusszan, körülnéz maga körül és a körben a visszatekintés is benne van. Ha nem is teszi magát patikamérlegre, de próbálja meg rögzíteni a sok mindent, ami történt vele. Gazdag életem volt, nincs módom panaszra, nem is teszem, büszkén és boldogan tekintek vissza mindarra, ami velem, vagy mellettem elfutott, ami történt.
Ha számokban szeretném rögzíteni a múltat, akkor a már említett évszám mellett kiemelésre érdemes 1,5 év katonaság, 17 év tanulás, 46 év folyamatos munkaviszony, 5 nyelv, több mint 100 meglátogatott ország, 4,5 év külföldi tartózkodás szolgálati céllal. Nincs rendes, megbízható statisztikám a repült órákról vagy kilométerekről, le és felszállásokról, biztos, hogy igen magas szám jönne ki.
Saját magamat, ha meg kell fejtenem, akkor azt mondanám, hogy az utolsó előtti polihisztorok közé tartozom. Kertészből közgazdászszerűség lettem, sőt, szakmérnök címet is szereztem, majd mindezek csúcsaként le is doktoráltam. De sikerült egy vallástörténet szakosítót elvégeznem az „ántivilágban” foxi-maxi egyetemnek hívott pártfőiskolán, emellett műtárgy és festménybecsüsi tanfolyamot is végeztem, munka mellett, természetesen. Persze, ettől még nem lettem automatikusan becsüs szakértő, de a rendezetlen homályt rendezett homállyá átalakítani sikerült.
Igencsak későn mutatkozott meg, hogy énnekem irodalmi vénám is van, 2003-ban derült ki, hogy limerick írásához van komoly affinitásom, ez idő óta már 4,1 kötetnek vagyok szerzője, limerickjeimet Szeles György néven jegyzem. Nem sokkal ezután becsapott egy újabb kötődés, elkezdtem haikukat írni, és ezt sem tudtam azóta sem abbahagyni. A haikuimat már saját néven hozom ki, bár haiku kötetem még nincs, de több helyen publikálok.
Tagja vagyok a Krúdy-körnek, a Barátok Verslistának, az ARS-ok verskörnek, de publikálok a Klárisban is, és a Facebook-on is néhány csoportban aktív vagyok. Tagja vagyok a MJBT keretén belül működő Haiku-klubnak és a World Haiku Associationnak. Emellett igyekszem hasznosítani magam az Art'húr Gondola szerkesztőjeként is.

Legfrissebbek a szerzőtől: Vermes György

Tovább a kategóriában: « Megint Az idő rabjai »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned