Hivatott, de nem választott

Láttam színről-színre, s nem tudtam, hogy látok,
ettem ízről-ízre – éhem volt az átok.
Megálmodtam, aztán el is felejtettem,
bármi körülöttem, Isten itt van bennem.

Verték hát a szöget a jobbik kezembe,
nem fogok már tollat, nem írok majd este.
A balik kezembe a vasat beverték,
karóra szögeztek, lábamat szögezték…

Aztán haldokoltam rettenetes kínban.
Nem volt nyálam nyelni, rossz ecetet ittam.
Meghaltam, temettek, s harmadnapra testem
más lelkével támadt. Örök halott lettem.

Szecsődy Péter

Szecsődy Péter

Amióta az eszemet tudom, író akartam lenni, ezért választottam a magyar-történelem szakot, amikor egyetemista korba kerültem. Hosszú, viharos pályafutásom alatt voltam többek között tudományos segédmunkatárs, szerkesztettem a Rádióban, napilapnál és egy kis kiadónál mintegy négy tucat könyvet. Írtam is jó párat, de eddig csak kettő jelent meg. Nem vagyok féltékeny szerző, aki tehetséges, a barátom, míg el nem rontjuk.

 

Tovább a kategóriában: « Mechanikus kórus Könnyű »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned