Lennél-e

kellek-e még esőmosta kék hajnalokra,
pokróc alá, mint didergésre forró tea,
mint kihűlt lábra meleg zokni,
ilyen vadként lehet-e még hozzám szokni?
mozdulj, ha van még képzelt köztes;
most kell, ha váltanád valóra,
akarod-e még hogy szétnyitott könyv legyek,
faladon meztelen hajlékony árny,
bőrödön bőr, anyajegyeim mind térkép,
a sohán túl egyszeregyhez vagy a sokszorsokhoz,
indulsz-e velem a mosthoz,
leszel-e velőtrázón suttogó fülemben,
az élet csak egy idehajlás,
számolod-e, ha én is, ahogyan
a kívánság és a sikoltás egy pontban összeér,
lennél-e tenyér, kar, mellkas, test,
lennél-e szapora bőr, sóhaj,
most szólj, mert késő lesz már holnap,
akarod-e még, mint levelet az örvény,
hogy magamba vonjalak?

Markovics Anita

Pécsett születtem, itt élek jelenleg is.
Informatikus, grafikus, francia nyelvtanár és szakfordító vagyok, e mellett még fotózással és újságírással foglalkozom.
Megjártam több helyen az irodalmi és informatikai szerkesztő pozíciót. Jelenleg egy országos zenei honlap számára írok cikkeket és koncerteket fotózok.
Tinédzser korom óta foglalkozom szépirodalommal. Kezdetben főként a vers körül forgott az érdeklődésem, manapság a próza felé is kacsintgatok: novellák és mesék is születnek tollam alól. 
A saját utamat járom minden téren, ahogyan versben is: erős képi világgal rendelkező, érzékeny, egyéni hangvételű versek jellemzőek rám, ezekkel igyekszem a kortárs nőirodalmat erősíteni.

Legfrissebbek a szerzőtől: Markovics Anita

Tovább a kategóriában: « Cigarettanyom Rom fölött »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned