koldus az éjben


az álmom néha magához kéret,
a száműzött remény érvei jók,
az ösztönöknek szép elégtétel,
a kikötőt felejtő búvárhajók

mázsás hitének dől be a rítus,
levét ereszti, ha szorít a prés,
ujjbegy ha néha porba is rajzol,
átmenet lesz, nem megérkezés

koldus zsebében ott lesz a holnap,
miközben gyötri a penészes múlt,
virrasztott szemnek hideg a reggel,
árnyékot látott, hát utánanyúlt

megszokást féltő voltaképp ember
törékenységét védi a csend,
homokba ásott fejjel nem hallja
a vétkező múltat, mi jelent teremt

kőpadlón koccan az üres pohár,
tompa magány, ha alámerül,
itt hagyott mondat ránt le a mélybe,
s a kobaltkék éjben ellenszegül

a nyugalom csikkjét tapossa más is,
parazsát veszti az élet megint,
fekszik a földön a kidobott lélek,
káromkodik egyet, s megint beint

kidobott paplan, zacskó a zoknin,
kartonra feküdt újra az est,
rongyos felhők alatt a város,
koldus a lélek, koldus a test

 

 

Korábbi közlés: Comitatus Folyóirat

Utoljára frissítve:2018. május 06., vasárnap 15:19
Jóna Dávid

Jóna Dávid - 68-as évjárat, média tanár, újságíró, operatőr, az Art’húr kulturális, művészeti lap alapítója, főszerkesztője, a Facebookon megkapaszkodó Art’húr Irodalmi Kávéház vezetője.

Két gyermeke van: Borka (1996) és Dani (2001). Szerkesztő munkatársa volt az Erdélyben megjelent Történelmi Magazinnak (2005-2012), főszerkesztője volt a 20 ezer példányban megjelenő Színes Riport magazinnak (2006), állandó szerzője a Szózat című lapnak (2012-). A Perbáli Hírmondó (1998-2004), majd a Mányi Hírmondó (2011-2014) önkormányzati lapok főszerkesztője. Négy verskötete és két szakkönyve jelent meg, valamint az Élet szövete című prózai munkája (2015).
Feleségével, Mosolygó Sárával a Zsámbék melletti Mányon él, Budapesten dolgozik. Bővebben a wikipedián.

Legfrissebbek a szerzőtől: Jóna Dávid

Tovább a kategóriában: « Kommunikációs csend Nyári pillanat »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned