Késői vigasz

*"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,"
szerelmes szavak bújnak ajkamon.
Csókod perzselő nyár, bársonypipacs,
arcomra simult- késői vigasz.

Én nem tudom, mi ez, de élvezem,
gyönyört ringó öledre éhezem,
s ha vágyunk tüze lobogó máglya,
hát hamvadjunk, e késői lángba.

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
szerelmes szavak bújnak ajkamon.
A vánszorgó nap most repül, suhan,
Anna örök szeretnék lenni, Uram.


*Az idézett sor Juhász Gyula: Szerelem? című verséből való.

Vaskó Ági

Önéletrajz

Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem.

Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.

Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.

Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálon osztottam meg.

Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba.

Könyveim címei:

  • Hajnalfényű gondolat,
  • Illanó idő,
  • Csendből fakadt.

Érzelmeim dallamon- ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát.

A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.

Legfrissebbek a szerzőtől: Vaskó Ági

Tovább a kategóriában: « Földi létről Kérés »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned