Magányról karácsonyra


Küszködtünk már magánnyal mindahányan,
törékeny énünket taglózta, míg
azt hittük, hogy abban csak borzadály van
szívünkbe tépni karvaly karmait.
Van nemes magány, vadként idomított,
mely engedelmes, hű szolgánk lehet.
Sugalmaz lelki edződésre titkot,
magaszttal tölt sok áldozat helyett,
szemléletünket szépen rendbe rakja,
keservet, édest egyensúlyba önt,
jussunkat és adónkat jól kiszabta:
a megállíthatatlan évözönt,
mely megtorpan talán egy pillanatra
s verőfényes karácsonyt ránk köszönt.

Utoljára frissítve:2017. december 03., vasárnap 21:06
Gyöngyös Imre

Gyöngyös Imre költő, műfordító, publicista, irodalomkutató biografiája:
Született 1932 decemberében, iskoláit Tolnán, Pécsett és Budapesten végezte a pedagógiai főiskolán.
Első verseit Szekszárdon adták ki a negyvenes évek végén. Ifjúsági válogatott úszókerettag volt 1956-ban Ausztriába menekült, mert a Tolna- és Baranya megyei Forradalmi Tanácsok követeléseit vitte Győrbe A letartóztatás elöl menekült ki Új Zealandba.
Verseit először a Nemzetőr, majd később a Wellingtoni Magyar Szó közölte. A kaliforniai Magyarok Vasárnapjának volt társszerkesztője.
Ma a ferrerai Osservatorio Letterario egyik levelező munkatársa.Az Író Kilencek tagja Könyve:
Válogatott versei a Magyar Szó Kiadó kiadásában jelent meg 2002-ben Wellingtonban

Tovább a kategóriában: « Naplók Prológ és Gályarab álom »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned