Kurva vagyok /monodráma/

Szereplő: Kyri

/hangok: István a férje, Szabina a lánya, Edit a barátnője, Zoltán a főnöke/

/Kyri negyvenhét éves nő, egy multinacionális cég magyarországi középvezetője, diplomás, férjezett, egy lány anyja. Lánya már élettársával él. Kyri jó anyagi körülmények között él férjével, aki ugyanannál a cégnél felső vezető ahol Kyri dolgozik./
Színpad: jólétről árulkodó családi ház amerikai-konyhás nappalija, nagy, kertre néző ablakkal, ajtókkal az előszobára, fürdőszobára, a kerti teraszra, hálószobákra. Jobb oldalon lépcső az emeletre.
Idő: esti órák, valamikor 7-8 óra körül, kinn már sötétedik. Vihar készül, a távolban villámok fénylenek fel, a dörgés még nagyon megkésve érkezik.
Kyri most érkezett haza, kezében szatyrok. Ledobja őket a konyha-résznél. Szétnéz, megszólal:

Tudtam, hogy ezt találom itthon! Mosatlan az asztalon, a ruhái szerteszéjjel…Hát fiacskám, te örökre megmaradsz annak az egyetemistának akinek a kollégiumi? szobáját is nekem kellett rendbe tennem!
/megáll,elmosolyodik/
Te jó ég, de régen volt! Már lassan harminc éve.

/Közben pakol. a mosatlant a mosogatóba teszi, a ruhákat bedobja a fürdőszobába, aztán ő maga is bemegy.Hallatszik, ahogyan a víz csobog a mosdónál. Aztánkijön,csak bugyi és melltartó van rajta. Egy kék? piros? köpenyt vesz fel magára menet közben .A konyhába érve kever egy nes?kávét , az asztalhoz ül és bekapcsolja a telefon üzenetrögzítőjét

Szabina: /az üzenetrögzítőről/
Szia anya. Azt hiszem vasárnap mégse megyünk hozzátok, mert elmegyünk a Bükkbe csavarogni egyet. Majd pótoljuk máskor. Vigyázz apára, tudod milyen elveszett ha nem ügyelsz a dolgaira. Imádlak legjobb anyuci!/katt/

Kyri:
Hát, így tavaszvégén néhányszor mi is bejártuk a hegyeket apáddal, bár ő inkább a völgyeket kereste ott is..mármint rajtam…, akkor még megvolt az ifjúi hév, majd elmúlik nálatok is.

Edit:
/üzenetrögzítőről/ Szia bérrabszolga barátném! Remélem nem az urad hallgat most hanem te. No, gyorsan mondom. Lehet, holnap nem tudok az ÖTYE traccspartira menni, mert pihennem is kellene néha. Az új hapsim tegnap éjjel meghajtott, mint Zinger a varrógépet, egy hunyást nem aludtunk! Kezd már kimeríteni, de szuper a téma. Újra NŐ vagyok,érted?NŐ! NŐ! NŐ! Javaslom, te is cseréld le Istvánt egy tízessel fiatalabbra!/harsogva nevet/Jól van na, csak vicceltem! Tudom, meg vagy gárgyulva érte. Nekem nem kéne, de jó haver.Na, puszi! Pá, házirabszolga,készítsd a zurad vacsoráját,meg a pihepuha ágyikóját!Az illatfelhőket magadra,hátha beindulnak a hormonjai!/aztán halkan, szomorú hangon/Azért néha elcserélném ezt a mozgalmas életemet a te biztonságos világodért!Na csá,mentem!/katt/

Kyri: /nevet/
A te fehér májaddal nemigen bírnád ki, de azt ne mond, hogy István nem kellene. Néha résen kellett lennem….vigyáznom, nehogy a hálódba hulljon,te... legjobbbarátnő!

Zoltán:
/üzenetrögzítőről/ Nem tudom, ki hallgatja vissza az üzeneteket, de remélem Kyri, Te is értesülni fogsz erről. Nos, még mindig nem döntöttem el, hogy ki legyen a harmadik ember a cégnél. Én továbbra is azt szeretném, ha Te lennél az. Igaz, akkor egyúttal a férjed főnöke is lennél és a cég-etika nálunk ezt vezetői szinten tiltja. Valami megoldást persze ki fogunk találni az angolokkal. Nekem rád van szükségem! Gyorsan kellene dönteni, mert egy hét múlva bemutatkozó látogatásra kell utaznom a jelölttel Londonba.Kyri! Két szakirányú diplomád van és évtizedes kiváló munkád a cégnél. Három nyelven beszélsz.. Tudom, hogy remekül helytállnál . Ha ma este tízig üzenetet hagysz, akkor tiéd a poszt. Ne szalaszd el, ilyen lehetőség csak évszázadonként van! Várom a hívásod! Üdv, István! Te is nyugodj meg, jó főnököd lenne a nejed! Sziasztok.

Kyri:
Késő már ez Zoltán, meg uram és parancsolóm nem örülne neki, hagyjuk a fenébe.

István /üzenetrögzítőről/
Kyri, kedvesem! Kérlek kapcsold be a diktafont, van rajta egy üzenet a részedre. Hallgasd meg és ne haragudj rám. Így kellett döntenem.

/Kyrimegmerevedik,a csésze kihullik a kezéből./
Mi van? Azt tudom István fiam, hogy nem vagy túl bátor a szemembe nézni, ha valami bűnöd van, de ilyen még nem volt, hogy diktafonon üzenj nekem.

/Előveszi a diktafont, kivesz egy üveg italt a bárszekrényből és tölt magának, aztánbekapcsolja a diktafont/

István/diktafonról/
Ismersz Kyri, szeretem tömören megfogalmazni a mondandóm, most sem körtönfalazok. Elhagylak.

/Kyri megmerevedik,csak bámulja a diktafont, aztán a hajába túrja a kezeit és masszírozza a fejét. Amíg hallgatja a férjét, végig ezt teszi./

Igaz, soha nem volt vitánk és a maga módján mindig is jó volt a házasságunk,de valamikor, amikor egyetemre jártál és Szabina is nagylány lett, felborult minden. Akkor kezdődött a távolodásunk. Azt hiszem, te is sejtetted, hogy már akkor összejöttem a helyettesemmel. Te mindig fáradt voltál, vagy éppen egész éjszaka tanultál, szóval rám sohasem volt időd. Csak egy kalandnak indult, de most mindketten válunk, aztán hozzám jön feleségül. Évek óta egy lakást bérlünk a város másik végén, most ott vagyok. Mindig józanul tudtál dönteni, kérlek, tedd most is ezt. Köszönök mindent amit értem és a családért tettél! Szabina már felnőtt, nála nem fog törést okozni a válás és biztos vagyok benne, hogy majd te is találsz valakit.. Korodhoz képest igazán remekül tartod magad! Ez is az egyik oka annak, hogy elválunk. Előbb-utóbb kiderült volna a kapcsolatom, és bár a házasságunk megmaradhatott volna bizonyos formában,de én nem akarlak arra kényszeríteni, hogy mellettem kurva legyél és dühödben összefeküdj bárkivel, csak azért, hogy bosszút állj rajtam. Annál jobban szeretek még ma is. A lakás minden berendezéssel a tiéd, én csak a kocsit viszem és a bankbetét felét ami nagyjából öt millió. Nem kell majd ügyvéd a válásunkhoz.Mi mindig is okosak voltunk, vagyunk, leszünk!Ne haragudj rám! Légy okos, csak jót akarok neked!

/katt,a diktafon leáll.Kyri döbbenten néz maga elé,a haját már markolja.Könnyek folynak a szeméből.Sír,arcát a kezébe temeti és egyre jobban zokog.Aztán abbahagyja és csak néz maga elé.Mosolyogni kezd éshalkan felnevet. Egyre hangosabban nevet, majdhahotázni és kiabálni kezd./

Nem akarod, hogy kurva legyek? Ennyire félted az erkölcseimet? Így óvsz? István, imádott férjem!Te gyáva karrierista!Hát akkor jobb ha tudod,jobb ha tudomásul veszed,jobb ha elkezded emészteni a kényes gyomroddal,hogy én bizony már régóta kurva vagyok!

/Lecsillapodik,csak ül,aztán tölt magának még egy pohárral ésiszik belőle. Rágyújt, elgondolkodva fújja maga elé a füstöt, aztán nyúl a diktafonért,kicseréli benne a szalagot.Bekapcsolja és mosolygós hangon beszélni kezd,miközben fel és alá járkál. Időnként újra rágyújt,vagy éppen iszik. A beszéde tempója igazodik a mondandóhoz./

Meghallgattalak István, hát most hallgass meg te is! Elmondom a valódi életünket és elől járóban annyit, hogy ne aggódj, nem leszek kurva mert bizonyos értelemben már régóta az vagyok. Melletted lettem azzá, sőt, mondhatom ezt úgy is, hogy miattad.

No de kezdjük az elején. Egy évfolyamra jártunk az egyetemen. Akkor te még egy igazi lázadó voltál, sovány, lobogó fekete hajjal, kék szemekkel. Minden csaj megnézett, én is. Emlékszel rá, hogy úgy ismerkedtünk meg, hogy az öledbe borítottam a fagylaltomat? Persze nem véletlenül történt. Énögtön felajánlottam, hogy kimosom a nadrágotés tefel is jöttél a kollégiumi szobámba. Azt hitted le akarok feküdni veled. De nem tettem. Önteltség nélkül mondhatom, hogy az egyik legszebb lány voltam az egyetemen, alig győztem elhessegetni magamtól a srácokat, meg a tanársegédeket, de nekem te tetszettél és te kellettél. Nem pár éjszakára, hanem egy életre.
Három hónap telt el mikor először szeretkeztünk, pedig már én is majd megbolondultam annyira kívántalak, dee ennyi idő kellett ahhoz, hogy érezzem is a szerelmed, érezzem azt, hogy nem csak egy kaland vagyok.
Furcsa éjszaka volt!. A szobatársam hazautazott, ketten voltunk szinte az egész koleszban. A kicsi hűtőben egy üveg pezsgőt rejtettem el és amikor elővettem,láttam a szemeden, hogy mindent megértettél…csak éppen alig tudtál velem mit kezdeni,mert szűz voltam. Sokat kellett beszélnünk erről az éjszakáról, hogy napirendre tudj térni felette, miként is lehettem még érintetlen húszévesen.
Na, nem húzom az időt, gondolom te arra vagy kíváncsi, hogy a feleséged miként lett kurva. De az még messze van. Emlékezz! Pár hónap után jött a terhességem.A szüleid azt mondták, hogy így akarlak megfogni.Aztán kimaradtam az egyetemről. és eldöntöttem hogy nem folytatom az egyetemet. Szabinát anyámra hagytam és elmentem pultosnak egy exkluzív bárba. rRemek és jól megfizetett helyem volt. Anyagi gondunk nem volt, igaz cserébe el kellett viselnem a külföldi bunkók beszólásait: - „Aranyoskám, ma éjjel kőkemény leszek, várlak a szobámban, jól megfizetlek!” Én udvariasan leráztam őket, mert érted dolgoztam,kettőnkért és persze Szabináért.

Ne tudd meg mit éreztem amikor egy-egy óvatlan pillanatban a seggembe csípett valaki!De ez a szakmához tartozott. Egy férfi ha begerjed gyorsan elfelejti, hogy úriember.

Eltelt a három év. Neked meglett a diplomád, aránylag már jó állást is találtál. Már csak heti két-három napot vállaltam a munkában…és elkezdtem gondolkodni, hogy be kellene fejezni az egyetemet. Nem is magam miatt, de apám szemében láttam a fájdalmat mikor vele beszélgettem, hogy egy álmát látja eltünni. Nem szólt erről egy szót sem, de láttam rajta. Erőt is éreztem magamban és hát anyámra továbbra is bátran támaszkodhattam…Szabina se akadályozott.

Egyedül Te fogadtad kétkedve….és neked nem tetszett …..a családra hivatkoztál…ekkor volt először, hogy úgy aludtunk el, hogy nem volt béke közöttünk. Az önzésed ekkor mutatta meg magát először. Nekem fájt ez, de makacs vagyok és bíztam benned …és magamban is.

Örült sokat tanultam….első akartam lenni….és lettem is. Apám azt mondta a diplomaosztásnál, hogy most már meghalhat…..az élet mindent megadott neki. Szegény, két év mulva meg is halt…gégerák vitte el.

Nem részletezem, a cégednél lett nekem is állásom, dolgozhattunk együtt mert én nem lettem felsővezető. Maradtam középszinten, de ugye Te is láttad, hogy pénzem nagyon közelített tiédhez….megbecsültek…csak egy valaki nézett rám csúnyán….a helyettesed….akkor már sejtettem, hogy ennek személyes okai is vannak. De anyámtól megtanultam, hogy tűrni kell. Apám is megtette, mégis a legjobb férj volt és a legjobb apa.

Nos, még mindig nem derült ki, hogy is lettem kurva. Hát akkor elmesélem: emlékszel még mennyire meg voltál ijedve amikor becsődölt az általad kidolgozott területi terjeszkedés a cégnél és hajszálon múlott az állásod? Emlékszel még mennyire csodálkoztál is rajta, hogy egy kemény „dorgálással” megúsztad?

Hát ehhez némi közöm nekem is volt.

Régi családi barátunk Géza a vezérigazgatód és felesége Irma. Gézán hányszor nevettünk együtt, hogy a szeme kiugrik ha bikiniben vagyok…a szemét csak a gömbölyűségeimre tapasztotta…és bámult. Irma csak legyintett…és mondta nekem: - megcsal ez engem akivel csak lehet, de mi a fenét kezdenék nélküle. Terád Kyrim nem vagyok féltékeny mert látom téged aztán hidegen hagy és nem is függsz tőle, csak az urad, buzinak meg nem buzi.

Nos, amikor bajban voltál kaptam egy telefont Gézától, hogy beszélni szeretne velem – rólad. Valamit sejtettem, mert Téged Angliába küldött ki három napra, engem meg egy exkluzív szállodába hívott. Már szobát vett ki ott és ott fogadott…hiába mondtam, hogy a bárban üljünk le és beszéljük meg amit kell.

Nem körtönfalazott….elmondta, hogy csak rajta múlik, hogy maradsz vagy kirugnak….és ha kirugnak akkor olyan jellemzést ad rólad, hogy máshol portásnak sem vesznek fel.

Jól látom magam előtt ahogy dülledt szemeit legelteti rajtam és szinte lihegve mondja: - Kyrikém, tudja, hogy meghalok magáért….mindenre hajlandó vagyok….megmentem a férjét….de ez az éjszaka az enyém …..érti Kyri?...megérti?....döntsön…

Hát döntöttem, az agyam megbénult….nem láttam, nem tudtam szólni…..csak egy fekete hajú, kék szemű fiatal embert láttam….aki az életem…akiért mindenre hajlandó vagyok…..

Nem részletezem a viagra spanolt vén majmot…..elég legyen annyi, hogy amikor végzett…én hanyatt maradtam…és sugárban hánytam …magamra…….és valami összetört bennem….

Hát így lettem én kurva…mert ugye az lettem? Nem menthető ez semmivel sem.

/elhallgat….tölt egy italt…újra iszik egy kortyot…..egy papír zsebkendővel megtörli az arcát….megigazítja a haját….igyekszik „talpon maradni”……/

/folytatja:/
- még egyszer lehetett volna, hogy megcsaljalak…de azt már én is nagyon szerettem volna….de nem tettem meg…..és tudod István….ma már nagyon sajnálom…..

Rodoszon voltunk. Egy tavernába tévedtünk be, ahol még a régi füstös gerendák voltak a mennyezeten …meszelt falakkal…és szólt a zene…..görög gitárokon…a buzuki…..csak úgy maguknak játszottak a helyiek. Nem turista látványosság volt ez. Vacsoráztunk. A férfiak…..érdekes nők alig voltak benn……közül egy-kettő elkezdett táncolni. Láttam, hogy Te unod…..fészkelődtél…..aztán szóltál is, hogy menjünk…én megkértelek had maradjak még….

Nem voltál rám féltékeny és beleegyeztél, hogy még egy-két órát maradjak. A tulajjal tudtam kicsit angolul beszélni és hát rajtam keresztül „rábíztál”. Amikor elmentél a szomszéd asztalnál egy matróztrikós, bozontosan göndör fekete hajú izmos férfi…akit a többiek kapitánynak szólítottak……csendre intett mindenkit és felállt. A gitárosok már tudhatták, hogy mi következik….rákezdtek egy szírtakira….és ez a

férfi….mint Anthony Quinn a Zorba a görög filmben…úgy táncolt….úgy ahogy csak a görög férfiak tudnak táncolni…..nem csak a teste mozdult de a lelke is járta a táncot….közben engem nézett….de nem úgy, hogy zavarba jöjjek….nyílt, tiszta, őszinte volt a tekintete. Amikor befejezte a táncot egy cserép korsó bort ivott…odalépett az asztalomhoz és megkérdezte kifogástalan angolsággal, hogy megtanulom-e ezt a táncot?...szivesen megtanítja velem…

Én meg nem is gondolkodtam…azt mondtam, hogy go-go-go……oké……

/feláll….odamegy a másik asztalhoz és a lejátszóba betesz egy cd-t…..felhangzik a Zorba görög….hangosra veszi….és elkezd táncolni…..a táncán látszik, hogy ismerei a szírtakit…érzi is……a dal végén kimerülten lerogy az asztal mellé…végigdől az ülőgarnitúrán…úgy beszél/

- éreztem a táncot…és éreztem az izmos férfitestet…és kívántam is….és egy örület lett volna ha lefekszem vele….egy olyan éjszaka ami kevés nőnek adatik meg….majd belebolondultam, hogy ráfonódjak….hogy szétfeszítsen….és bennem legyen…..

….látta rajtam…de nem követelődzött…csak kérdőn nézett rám…..aztán annyit mondott angolul:

- hagyjuk…Te nem tudod megtenni…gyere …hazakísérlek a szállodába….átölelve egymást mentünk a kis hegyi ösvényen….minden tisztáson megremegett a lábam, hogy most itt meg fog történni…de léptem tovább…ő sem tett semmit, hogy engedjek…bár tett volna…….így lassan elértünk a szállodához…átkulcsoltam a nyakát….és azt suttogtam, hogy : - ne haragudj, nem szabad megtenni, de én úgy érzem, hogy megtörtént….és bennem fogsz élni amig létezem…

Mosolygott…és csak annyit mondott…..:
- hűséges vagy…tudod nálunk görögöknél a hűség még elvárás…és most én többre becsüllek mintha megismertem volna a tested….sok boldogságot magyar kislány!……akkor fel sem tünt, hogy kislánynak szólított….valahogy természetes volt….

Megfordult és lassú léptekkel elment…..erővel fogtam vissza magam, hogy ne rohanjak utána….és tudod István…most már nagyon bánom, hogy nem tettem meg….

Na jó, hát ennyit a TE kurva feleséged titkairól……légy boldog…a feltételeid elfogadom…nem lesz akadálya a válásnak…..de annyit jelzek, hogy némi meglepetés fog azért érni…..amire nem számítasz…..nem lesz olyan, hogy ne tudjunk elválni, nem érinti a boldogulásod….csak éppen a hiúságodon fog némi csorba esni…..

/szinte sírva mondja/:

Szép éjszakát neked Te kékszemű, fekete hajú fiatalember…….

/keserűen nevetni kezd, sírva nevet…és gúnnyal mondja….de fájdalom is ott cseng a hangjában/:

a pocakod húzd be, mert mindig elengeded magad, ne pislogj annyit…lehet el kellene menned a szemészetre..romlik a szemed….a viagrára vigyázz…ne vidd túlzásba…megárthat….ne igyál hideget mert a torkod rögtön belobban…./elhallgat….folynak a könnyei….és kemény hangon még annyit mond/
- és nem merj többet a szemembe nézni!!!

/kikapcsolja a diktafont…újra tölt…iszik…kicsit már reszket a keze…rágyujt…..kinn villámlások látszanak….halkan a dörgés is behallatszik…..hosszú ideig csak néz maga elé…néha szív egyet a cigarettán….iszik egy kortyot….de megundorodik tőle…és a poharat a földhöz vágja…..sír….hangosan zokog….aztán lassan megnyugszik…..a telefon után nyúl….tárcsáz…….mosolyt erőltet az arcára amikor felveszik a másik végén…beszélgetés közben szüneteket tart amikor a másik beszél…a telefon nincs kihangosítva/:

- Szia Zoltán! Nincs ugye még tíz óra?............nos , döntöttem…elfogadom az ajánlatot…

..csábít, hogy bizonyítsak…elsősorban önmagamnak….és talán apámnak, hogy karakán jánya van……

…….Te ezt talán nem érted………………….jól van…majd beszélgetünk erről is, Londonban lesz rá időnk…

….meg még valakinek fogok bizonyítani, bár ő már nem érdekes…

…..erről jut eszembe, hogy nem lesz összeférhetetlenség a férjemmel, mert mire kineveznek mi már nem leszünk házasok…

……most semmit Zoltán…ez is maradjon Londonra….lesz időnk….mikor utazunk?....

........szerda?..

...az jó….addig összeszedem magam és formában leszek………

……..jól van…..ne köszönj semmit…én vagyok hálás mert most ez fog életben tartani…………………nyugalom, most erről se beszélek, majd Londonban…

..lesz időnk, hosszuk ott is az éjszakák…………..most jó éjt, aludjunk, ha tudunk…………

…..na még annyit, hogy lásd már komolyan veszem a leendő posztom: kérlek, hogy spóroljunk a cégnek és ne két szobát vegyél ki Londonban…

………..elég egy szoba is kettőnknek…

./nevet…..egyre hangosabban…..a telefont leteszi…..odamegy a cd lejátszóhoz….keres egy másik cd-t…beteszi…….felhangzik Orf Carmina Burana-ja befejező része…”O Fortuna”…..eloltja a villanyt……a zene nagyon hangos…kinn villámlás látszik…sűrűn…és az dörgés is egyre hangosabban….a villámok fényében látszik, hogy lefekszik az ülőgarnitúra pamlagjára….és rázza a testét a zokogás/

szinpad: a zene és a villámlás…..a szám végén egyszerre szűnik meg….teljes sötétség…és csend…..

V é g e

Tiszai P. Imre

"67 éves vagyok, tehát már nem fiatal. Mindössze hat éve írtam először valami versfélét, de vallom, hogy a költészet egy fertőző állapot, aki megszereti az örök rabja lesz. Szeretek írni"Talán a novelláim jobbak mint a verseim, mégis a verseket igazán magaménak" A lelkem írja őket. Őszintén, nyíltan - lehetőleg egyszerűen - vigyázva nyelvünk szépségére.
Nem engedem, hogy költőnek nevezzenek, mert nagyon messze vagyok az igazi költők szintjétől. Ma Magyarországon sok ezer ember aposztrofálja magát költőként - van aki nevéhez ragasztja a titulust (ez nagyon visszataszító) - de véleményem szerint talán ha tíz ember fog maga után maradandó nyomot hagyni.
Nem mondhatom, hogy sikereket értem el az írásaimmal. Mindössze egy kisregényem jelent meg, azon kívül pár novellám, pár versem folyóiratokban és antológiákban. Örülök annak a szintnek is, hogy nem kell a megjelenéseimért fizetnem, mások kérnek tőlem írásokat. A Napkút éves antológiáiban és a Kanadai Kaláka irodalmi folyóiratban rendszeresen megjelenek.
Vallom, hogy nem csak alanyi költőként kell írnunk, de figyelni kell a minket körülvevő világra is, a társadalomra, embertársainkra és a jóért, szépért küzdjön is a költő, még akkor is ha ezzel veszít a népszerűségéből. Ez valahol a dolgunk."

Legfrissebbek a szerzőtől: Tiszai P. Imre

Tovább a kategóriában: « Az utolsó próba Aranyos hív »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned