Rég volt


A park fái most égig érnek, tó vizében fürdik a nap.
Azt a padot kerestem, ahol először láttalak.
Még érzem a régi illatot, látni vélem lábad nyomát,
hangod szívemben zakatol, feltámad bennem
a szomjú vágy, de nincs sehol az a kőhalom,
miből képzeletünk oltárt emelt. Szétszórt kavics
mind az utakon, s minden út arra vezet, ahol a pad állt
a fák alatt. A letaposott fűben mögöttem megcsillan
egy könnycsepp a múltból. Akkor örömtől hullt,
most búcsúzni jöttem.

Kondra Katalin

Tündérország Csíkszereda nevű városában születtem 1975 tavaszán. Ha valaki még nem tudná, Tündérország Erdélyben van, ahol Benedek Elek apó élt, írt és mesélt. Én is ezeken a meséken nőttem fel. Kilenc évesen már verseket írtam és történeteket. Kedvenc tantárgyam az irodalom volt, ezen belül pedig a fogalmazás. Akkor még nem tudtam, hogy egyszer majd mások is fogják olvasni alkotásaimat. Az írás nem csak örömforrásom, hanem életemnek értelmet adó tevékenysége is. Az, hogy ezt másokkal is megoszthatom, olyan, mint kávén a hab.

Legfrissebbek a szerzőtől: Kondra Katalin

Tovább a kategóriában: « Szeptember okán Most nem vagy itt »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned