Alma Máter

Padjában ül S. Jánosné,
most nem sürög-forog.
Tudása tán hiányos még,
de büszke, és konok.
„Nevelgetem hat gyermekem”
(emberszülő robot)
„pihenni csak kijár nekem”
hagyott csapot-papot.
„Az iskolába toppanék”
s látá mily kellemes,
órák között hogy ont a gép
kávét, kólát, levest.
„S a sármos Horger Antal Úr
beszéde andalít,
kigombolom ruhám vadul,
ki bánja, mit tanít!”
Sokat kibír a sok papír
„Csak ráteszem fejem,
belémhatol tudás”, s a pír:
„S. Jánosné?” „Jelen.”
„Túl hat szülésen, síp-dobon”
más főz ma vacsorát.
„Gyököt vonok, sort hámozok”
a rendszer koordinát’.
Pihenget törten, váteszen,
(„e szót nem ismerem”)
lábat ha padra ráteszen.
„Tanult nyelv?” „Ó…Igen.”
Padjában ül S. Jánosné,
most nem sürög-forog.
Tudása tán hiányos még,
de büszke, és konok.

Kovács Árpád

Kovács Árpád

1974. 04. 07.

Pilisszentlélek

Nyelvtanár, nyelvtanuló, versíró és versolvasó. Utóbbi kettőt tekintve költők és versmegzenésítések lelkes híve. Sokszor hallani tőle: ”Dalrai ráma verseim”, igaz, bölcs előrelátással általában csak kutyáinak énekelget (olyankor nehezebb is megtalálni őket az erdőben). Nagy örömmel látja nevét A Hetedik alkotóinak sorában.

Tovább a kategóriában: « Valahol Kánikula »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned