Hajnali dadogás

Ma is a hajnal
álmatlan foglya lettem,
mit a tegnapból temetni kellett,
azt mostanra eltemettem.
Valahol egy óra ketyeg
- magában beszél az idő -
kint vacogva ruhát vált az ég,
elkékült lábán vérvörös a cipő.
Lám, itt egy új nap megint,
tán új pokol, tán új csoda,
szűkszavú imákat dadog a szívem
- felszentelt vágyaim kolostora.

 
Utoljára frissítve:2019. július 02., kedd 18:55

Legfrissebbek a szerzőtől: Major Petra

Tovább a kategóriában: « Mi az ára? Hubble-állandó »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned